A parlagi sasról

A parlagi sas (Aquila heliaca) eurázsiai elterjedésű faj. Oroszországban, Kazahsztánban és Ukrajnában a sztyeppzónát követi elterjedési területe, amely a Kaukázus északi részétől egészen a Bajkál-tóig terjed. A keleti sztyeppek mellett a Pannon-régió és Anatólia bír még jelentősebb költőállománnyal. Kisebb állománya költ Bulgáriában és Macedóniában is. Elsősorban a fákkal, kisebb erdőkkel tarkított füves puszták, mezőgazdasági területek csúcsragadozója. Fészkét a táplálkozóterület közelébe, nyugalmas helyre, magas fák koronájába építi.  A hatékony védelmi erőfeszítések eredményeként hazai állománya a 80-as évektől kezdve lassan, de folyamatosan növekszik, a költőpárok száma napjainkra meghaladta a 200-at.

A parlagi sasról további információkat a Magyarország Madarai oldalon olvashat.

 

Aktuális parlagisas-védelmi munkáink

A 2000-es évek közepétől a sasokat veszélyeztető antropogén tényezők közül a mérgezés vált a leggyakoribb és legjelentősebb  veszélyforrássá, mely lényegében önmagában képes volt az örvendetes állománynövekedést megakasztani és újra veszélybe sodorni ezt az érzékeny fajt.  A ragadozók (elsősorban róka és varjúfélék) ellen kihelyezett mérgezett csalétkekből vagy az azok által elpusztított ragadozókból táplálkoznak a gyakran a nagy területeket bejáró, éles szemű sasok.  A probléma kezelésére az MME több szervezettel együttműködve hathatós védelmi intézkedéseket dolgozott ki, így:

• Kiképezte és működteti az első hazai méreg- és tetemkereső kutyás egységet, mely kiemelkedő szerepet kapott a mérgezéses esetek felderítésében.
• Jászberény mellett a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósággal közösen üzemelteti az ún. „Sasközpontot”, mely menedéket nyújt a sérült vagy lábadozó ragadozómadaraknak. Emellett az ismeretterjesztésben, környezeti nevelésben is jelentős tevékenységet lát el.
• A Magyar Ragadozómadár-védelmi Tanácson belül életre hívta a Mérgezés-megelőzési Munkacsoportot, mely kidolgozta a mérgezés-gyanús esetekben alkalmazandó terepi, rendőrségi és állatorvosi protokollokat.
• Egy  forródrótot, illetve online-bejelentő felületet üzemeltet a ragadozómadár-mérgezéssel kapcsolatos bejelentések gyors és szakszerű kezelésére.
• A madarak pusztításával kapcsolatos adatokat online adatbázisokban gyűjti és kezeli.
• Képzéseket és találkozókat szervez a témában a fő érintett érdekcsoportoknak (vadászok, rendőrök, ügyészek, bírák, mezőgazdálkodók, természetvédelmi szakemberek).
• Jeladókkal felszerelt egyedek segítségével igyekszik részint preventív jelleggel csökkenteni a mérgezések számát, részint elősegíteni az esetleges előfordulások felderítését.  Ez a technika nagyon célszerű a nagyközönség felé történő kommunikációban is, hiszen az egyes egyedek élettörténetén, és esetleges pusztulásán keresztül könnyen átérezhető az őket veszélyeztető tényezők jelentősége.

A mérgezés elleni fellépés mellett az Egyesület igyekszik csökkenteni más, ember okozta veszélyeztető tényezők negatív hatásait is. A második legfontosabb pusztulási ok a középfeszültségű oszlopokra ülő sasokat érő áramütés, amely csökkentése érdekében madárbarát oszlopszerkezetek elterjesztésén dolgozunk partnereinkkel. A védelmi tevékenység magába foglalja az élőhelyek csökkenéséből adódó problémák kezelését is, amelynek érdekében az MME:

• javaslatot nyújtott be az egyik legfontosabb jászsági élőhelyen a Magas Természeti Értékű Terület kijelölésére,
• elkészítette a Jászság Különleges Madárvédelmi Natura2000 Terület fenntartási tervét,
• élőhely-fejlesztési akciókat folytat az apróvad-fajok egyedszámának növelése érdekében,
• együttműködik a területen gazdálkodókkal, hogy elősegítse a sasbarát szempontok érvényesítését.

A sasokat érő negatív emberi hatások kompenzálásaképpen helyenként mesterséges fészekalapok kihelyezésével, a veszélyeztetett fészkek őrzésével vagy éppen biztonságos téli táplálék biztosításával segítjük a parlagisas-állomány megmaradását. A kutatás és a folyamatos monitoring éppúgy része a védelmi munkának, mint az említett veszélyeztető tényezők feltárása és az ellenük való célzott fellépések.

Elért eredmények

 

Parlagisas-védelmi tevékenység a kezdetektől napjainkig

Az MME 1974-es megalakulása után kezdett védelmi tevékenységének elsődleges célja a parlagi sas kipusztulásának megakadályozása volt, hiszen az országos állomány akkor nem haladta meg a 15-25 költőpárat. Ennek érdekében felmértük az országos állományt, valamint feltártuk a faj fennmaradását negatívan befolyásoló tényezőket. E tevékenység közben évtizedes adatsorokat gyűjtöttünk a költés eredményességéről, a táplálkozásról, a pusztulási okokról, amely adatok a mai napig a védelmi tevékenység alapját jelentik.

A gyakorlati intézkedések koordinálására a MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztályán belül  létrejött a Magyar Parlagisas-védelmi Munkacsoport, amely az 1990-es években először a szlovákiai és szerbiai kollégákkal egy Közép-Kelet Európai, majd 1993-tól a Nemzetközi Parlagisas-védelmi Munkacsoport alapítását és koordinálását is felvállalta.

Az állomány növekedésével párhuzamosan a 2000-es évektől egyre intenzívebbé vált a kutatási és védelmi tevékenység, amely többek között magában foglal genetikai vizsgálatokat és műholdas nyomkövetést is. Az MME által egységesen kezelt térinformatikai adatbázisok tartalmazzák jelenleg a világon a legtöbb parlagi sassal kapcsolatos információt, amelyek számos tudományos és ismeretterjesztő publikációban kerültek bemutatásra.

A Helicon LIFE pályázat zárófilmje

A parlagi sas hazai természetvédelmi helyzete

A parlagi sas hazánkban fokozottan védett madár, természetvédelmi értéke a legmagasabb, 1 millió Ft-os kategóriába tartozik. A hazai állomány az 1970-es években a kipusztulás szélére került, mindössze 15-25 párból állt. A több évtizedes természetvédelmi munka eredménye, hogy jelenleg több mint 200 költőpár fészkel Magyarországon.

Veszélyeztető tényezők:

• Mérgezés
• Áramütés
• Gázolás
• Élőhelyek csökkenése
• Zsákmány-állatok (elsősoran az ürge és a hörcsög) mennyiségének csökkenése
• Közvetlen emberi zavarás
• Vezetékkel vagy szélerőművel való ütközés
• Lelövés

A parlagi sas globális természetvédelmi helyzete és a fő veszélyeztető tényezők

A parlagi sas állományának nagysága teljes eurázsiai fészkelőterületén pontosan nem ismert. A legfrissebb adatgyűjtés alapján európai állománya 1800-2200 pár közé tehető, amelynek jelentős része Oroszországban és Kazahsztánban található.

A faj helyzete Európai Unió Madár- és Élőhelyvédelmi Irányelveinek Mellékletei szerint és a nemzetközi fajvédelmi besorolása:

• Madárvédelmi Irányelv: I. Melléklet (azokat a madárfajokat tartalmazza, amelyek fennmaradása, szaporodása csak az élőhelyüket érintő speciális intézkedésekkel biztosítható)
• Washingtoni Egyezmény (CITES): I. Függelék (azok a fajok szerepelnek itt, amelyek a nemzetközi kereskedelem káros hatásai miatt mát a kipusztulás szélére kerültek)
• Bonni Egyezmény (CMS): I. és II. Függelék
• Berni Egyezmény (CCEWNH): II. és III. Függelék
• IUCN Vörös Lista: Veszélyeztetett
• Európai fajvédelmi státusz:  SPEC 1 kategória (európai előfordulású fajok, melyek globálisan veszélyeztetettek, védelemfüggők vagy adataik nagymértékben hiányosak)

Fajvédelmi projektjeink

Az elmúlt 40 évben az MME parlagisas-védelmi programját több hazai és külföldi szervezet támogatta kisebb-nagyobb projektek keretében, amelyből a megvalósuló eredmények és a több éven át rendelkezésre álló jelentős források tekintetében kiemelkednek az Európai Unió LIFE Nature programja által támogatott projektek.

Jelenleg futó projektünk:

• PannonEagle LIFE - A parlagi sasok védelme a Pannon-régióban az ember okozta halálozás visszaszorításával (LIFE15 NAT/HU000902)

Projektidőszak: 2016.10.01-2022.03.31
Költségvetés: 3 583 577 € (ebből EU hozzájárulás. 75%)
Weboldal: www.parlagisas.hu

Korábbi, sikeresen lezárt projektjeink:

• HELICON - A parlagi sas védelme Magyarországon (LIFE10NAT/HU/000019)

Projektidőszak: 2012.01.01.-2016.12.31.
Költségvetés:    € 2 141 597 (ebből EU hozzájárulás. 75%)
Tovább információk a lezárult projektről: http://imperialeagle.hu/hu

• Parlagisas-védelem a Kárpát-medencében (LIFE02NAT/H/8627)

Projektidőszak:2002.10.01. - 2005.12.31.
Költségvetés: € 515 031 (ebből EU hozzájárulás. 75%)
Tovább információk a lezárult projektről: http://www.imperialeagle.mme.hu/

Hogyan segítheti Ön az MME parlagisas-védelmi munkáját?

• Sérült, beteg vagy elhullott parlagi sas észlelése, illetve ragadozók mérgezésének gyanúja esetén tegyen azonnal bejelentése az MME forródrótján (20/251-4404)
• Fészkek zavarásának elkerülése.
• Látogassa meg Sasközpontunkat! Bővebb információ:  https://www.facebook.com/saskozpont/?ref=br_rs
• Lépjen kapcsolatba az illetékes helyi csoportjainkkal és kapcsolódjon be az aktív ragadozómadár-védelmi munkáinkba!Kövesse és népszerűsítse sasvédelmi munkánkat a www.parlagisas.hu
• oldalon illetve a Facebook-on (https://www.facebook.com/PannonEagleLIFE/?ref=br_rs)

Partnereink:
 

Az MME védelmi programját az állami természetvédelemmel, így a nemzeti park igazgatóságokkal szoros együttműködésben valósítja meg. Emellett az MME keresi az együttműködést a parlagi sasok élőhelyén dolgozó mező- és erdőgazdálkodókkal, vadászokkal, szükség esetén az önkormányzatokkal is. A HELICON LIFE projekt keretében az érintett  nemzeti park igazgatóságok mellett állatkertekkel, az Országos Magyar Vadászkamarával, a Nemzeti Nyomozó Irodával és a Természetfilm.hu Tudományos Filmműhely Egyesülettel alakítottunk ki szorosabb partnerséget.  A parlagisas-védelem fokozottan igényli a nemzetközi együttműködést, ezért a külföldi kollégákkal rendszeres munkakapcsolatot tartunk.  A PannonEagle LIFE projektben 5 ország 10 szervezetével fogtunk össze a parlagi sasok érdekében.

Bővebben a fajról: a Magyarország Madarai oldalon olvashat.