Léprigó
Hazánkban szórványos költőfaj, vonuláskor és télen azonban gyakrabban találkozhatunk vele. Férgekkel, rovarokkal és puhatestűekkel táplálkozik, melyeket elsősorban a talajon zsákmányol. Télen legkedveltebb tápláléka a fagyöngy termése, de egyéb fák és bokrok bogyóit is szívesen fogyasztja. Részben vonuló. Az északi, északkeleti állomány ősszel délnyugat felé veszi az irányt.
Szinte egész Európában, Ázsia nagy részén, valamint Északnyugat-Afrika egyes területein fészkel. Hazánkban az Északi-középhegységben, valamint a Dunántúlon költ, de kisebb számban az Alföldön is megtalálható. Rendszerint a ritkás vagy ligetes erdőket kedveli. A nagyon sűrű, zárt erdőket kerüli. Olykor az ember közelében, parkokban is megtelepszik. Évente egy, legfeljebb két alkalommal költ. A hímek éneklése és a párválasztás igen hamar, már az enyhébb téli napokon elkezdődik. A fészket a tojó egyedül építi gallyakból, növényi szálakból, száraz falevelekből, gyökérdarabokból, melyet nedves földdel tölt ki. 4-5 tojást rak, ezeken főként a tojó kotlik, a hím csak ritkán váltja fel.
Hazai előfordulás
Állományváltozás
Információk a grafikon helyes értelmezéséhez:
Léprigó (Videó: Orbán Zoltán).