Magashegységek sziklás területein költő, meglehetősen bizalmas madarunk, mely akár 1-2 méterre is bevárja az embert. A nyári időszakban rovarokkal, pókokkal, férgekkel táplálkozik, télen apró gyommagvakat, terméseket fogyaszt. Vonuló, ősszel költőhelyéhez képest alacsonyabban fekvő, de ahhoz hasonló területekre húzódik. Nálunk az ősz második felétől fordul elő kőfejtőkben, meredek bányafalakon, várromoknál, de településeken is feltűnhet kisebb csapatokban, néha magányosan.

Élőhelye, költése:

Közép- és Dél-Európa, valamint Ázsia egyes területein fordul elő, de sehol sem tömeges. Kifejezetten magashegységi fészkelő. A fátlan, köves, sziklás hegyoldalakon költ. Nászrepülése április végén kezdődik. Költési ideje a fészek tengerszint feletti magasságától is függ. A fészket a tojó mohából, fűszálakból, vékony gyökerekből, sziklafalak repedéseibe rakja, melyet szőrökkel és tollakkal bélel. 4-5 tojását a tojó egyedül melegíti, a hím eközben énekel, és párját eteti. A fiókák táplálékát kezdetben csak a hím hordja, a tojó a fészekben védi kicsinyeit. Évente egy, legfeljebb két alkalommal költ.