Főleg április és október között figyelhető meg hazánkban, bár néhány példány rendszeresen áttelel be nem fagyó vizeinken. Rövidtávú vonuló, a telet a Földközi-tenger mentén és Kis-Ázsiában tölti. Európai állománya stabil, hazai költőhelyei védelmével a magyarországi állomány léte is biztosítható. A halastavakon költő párok esetében létfontosságú a halgazdálkodási munkák megfelelő ütemezése, a nyári lehalászások és tókaszálások mellőzése vagy késleltetése.

Széles elterjedésű faj, Eurázsia, Afrika és Észak-Amerika jelentős részén költ. Hazánkban főleg az Alföld nagyobb kiterjedésű, sekély mocsarait, időszakos elöntéseit és halastavait kedveli. Telepesen fészkel, legtöbbször szerkők, dankasirályok vagy küszvágó csérek társaságában, de ismertek önálló kolóniái is. A többi vöcsökféléhez hasonló fészkét általában nyílt, de hínárnövényzettel sűrűn benőtt részre építi növényi anyagokból. Ide rakja 4-5 tojását, melyből a csíkos fiókák körülbelül 20 nap alatt kelnek ki. Az utódokat mindkét szülő gondozza, a család a vonulási időszakig együtt marad. Apró halakkal, ebihalakkal, vízirovarokkal, rákokkal, férgekkel táplálkozik. Jelentős mennyiségű növényi élelmet fogyaszt, ez főleg vízen úszó levelekből és magokból tevődik össze.