Magyarországon a leggyakoribb fészkelő sirályfaj, s költési időn kívül is sok madár tartózkodik a Kárpát-medencében. Tömeges tavaszi és őszi átvonuló. A fővárosban is sok dankasirály jelenik meg a Duna mentén a költési idő után. Viszonylag sok madarat gyűrűznek színes jelölőgyűrűvel, elsősorban még fiókakorban. Viszonylag sok megkerülésünk van, a legtöbb madarat az Appennini-félszigeten figyelték meg. Hozzánk északról érkeznek télire csapatai. Európában gyakori faj, hazai állománya sincs veszélyben. Telepein más ritkább fajok is megtelepednek, ezért is fontos, hogy a költési időszakban a sirálytelep nyugalma biztosított legyen.

Élőhelye, költése:

Eurázsia mérsékeltövi részén él, de északi irányba terjeszkedik. Hazánkban tavak nádasaiban, mocsaraiban és főleg mesterségesen létesített halastavi szigeteken költ. Telepesen fészkelő faj, nagyszámú kolóniában költ, amelyhez más vízimadárfajok is szívesen társulnak. A ragadozók elűzésében az egész telep részt vesz. Fészekanyagnak letördelt növényi részeket használ. Fészekalja 2-4, legtöbbször 3 tojásból áll. Mindkét szülő kotlik, az inkubációs idő 18-24 nap. A fiókák kikelésüket követően gyakran szétmásznak és a fészek közelében rejtőznek. Mire repülni is megtanulnak, már 5-6 hetesek. Alkalmazkodóképes madárfaj, általában a legkönnyebben hozzáférhető táplálékkal él, a szeméttelepekre is gyakorta kijár táplálkozni. Varjak és más madarak társaságában követi a mezőgazdasági gépeket és a felforgatott friss szántásban keresgél. Fiókáit főleg rovarokkal táplálja, de halakat, kétéltűeket, a legkülönfélébb gerincteleneket, kisemlősöket, tojásokat, dögöt, némi növényi eredetű táplálékot is fogyaszt.