Törpegém
Mint neve is mutatja, a legkisebb hazai gémféle, pocgémnek is nevezik. Országszerte elterjedt, rejtett életmódja miatt azonban kevesen ismerik. Jelenléte legtöbbször csak akkor derül ki, amikor a lakhelyéül szolgáló nádfolt fölött repül. Nyugat-Európában állománya csökken, elsősorban a kisebb nádasok felszámolása, valamint a vízhez kötődő szabadidő-tevékenységek térhódítása miatt. Vonuló madár. Sokszor nagyon későn, csak májusban érkezik költőhelyére, és már szeptemberben el is vonul afrikai telelőterületeire
Eurázsia nyugati részén költ, a trópusi Afrikában egy nem vonuló alfaja fordul elő. A nádasokhoz kötődik, de akár egészen kis foltokban is költhet, nem szükséges számára akkora kiterjedésű élőhely, mint a többi gémfélének. A zavarásra is kevésbé érzékeny, így csatornák mentén, horgásztavakon, sőt strandok közelében is előfordul. A párok elkülönülnek, nem alkotnak telepet, de előfordul, hogy más gémfélék fészekalapjait használva építik meg csésze alakú fészküket. Az 5-7 tojáson mindkét szülő kotlik, a fiókák nevelését is közösen végzik. A fiókák, amint képesek elhagyják a fészket. A közelben szétszóródva, a nádszálakon fölkapaszkodva nőnek fel. Kishalakat, kétéltűeket és ízeltlábúakat fogyaszt, fiókáit is ezzel eteti. Hosszú ujjaival ügyesen kapaszkodik a nádszálakon, hegyes, hosszú csőrét szigonyként használva ejti el zsákmányát. Védekezéskor is ezt használja, általában támadója szemét célozza, ezért gyűrűzésekor nagyon elővigyázatosan kell eljárni. A bölömbikához hasonlóan rejtőzik a nád közt, csőrét az égre emeli, rejtőszínében bízva mozdulatlanná dermed.
Hím törpegém
Tojó törpegém
Fiatal törpegém
Hazai előfordulás
Állományváltozás
Információk a grafikon helyes értelmezéséhez: