Fehérhátú fakopáncs
A többi hasonló méretű fakopáncstól eltérően nincs fehér vállfoltja, azonban háta teljesen fehér tollazatú. Kedveli a középhegységi, zavartalanabb élőhelyeket, patakvölgyeket. Főként olyan részeken találkozhatunk vele, ahol sok korhadt fát talál. Közeli rokonaihoz hasonlóan állandó madár, és területhűsége is igen nagy. Sokszor keresi táplálékát a föld közelében, fatuskókon, a kérget igen nagy területről lehántja. Ezek a „megkopaszított” fák az erdőkben messziről világítanak, így meglehetősen könnyen ráakadhatunk élőhelyeire. Rovarokkal táplálkozik, melyeket a fa kérgének lebontásával szerez.
Élőhelye, költése:
A természetes állapotú erdők indikátorfaja, érzékeny az emberi beavatkozásokra. A minimum 4-500 méter tengerszint feletti elegyes (tölgy, kőris, gyertyán) lomberdőkben, bükkösökben él, ahol sok korhadó fa is található. Territoriális madár, revírje meglehetősen nagy. Évente egy fészekaljat nevel, amely 4-6 tojásból áll. A kotlást és az etetést is közösen végzi a két szülő. Legritkább hazai harkályfajunk, melynek populációi szinte mindenütt visszaszorulóban vannak.
Hazai előfordulás