Pusztai ölyv

butruf
Leírás és életmód

Egy nagy, hosszabb szárnyú, világos színű egerészölyvre hasonlít, kissé sasszerű, német neve is „sasölyv” jelentésű. Európai elterjedésének nyugati határárát Magyarországon éri el. Első hazai költését 1992-ben bizonyították a Hortobágyon, azóta kisszámú, de rendszeres fészkelő. Mivel nagyon kis egyedszámban él Magyarországon, a magányos egyedek nem mindig találnak párt fajtársaik közül, ilyenkor egerészölyvvel állnak párba. Nyáron és ősszel a hazai állomány mellé érkeznek kóborlók is, ilyenkor nagyobb eséllyel lehet megfigyelni. Egyes példányok a telet is nálunk töltik. Mivel hazai állománya most van kialakulóban, az egyes ismert fészkek környékén kerülni kell a zavarást. Szerencsére a nálunk fészkelő párok főleg védett területeken költenek. A kóborló egyedek kímélete szintén fontos, mert a hazai állomány megerősödését is elősegítheti.

Élőhelye, költése:

Eurázsia füves pusztáin él, de félsivatagokban, kopár hegyvidékeken is előfordul. Egy alfaja Észak-Afrikában terjedt el. Magyarországon is az Alföldről származik a legtöbb megfigyelés. Fészkét sziklás környezetben párkányokra építi, sivatagi élőhelyein akár a földön is fészkelhet. Magyarországon az egerészölyvhöz hasonlóan fára, gallyakból építi otthonát. A fészek belsejét puha anyagokkal béleli. Fészekalja 2-5 tojásból áll, a fiókák 40 napos koruk körül hagyják el a fészket. Elterjedési területének nagy részén jelentős mennyiségű gyíkot fogyaszt. Nálunk rágcsálók dominálnak étlapján. Emellett rovarokat is eszik.

Elterjedés és állományváltozás

Hazai előfordulás

 

 

Madárgyűrűzési adatok