Hóbagoly
Az északi sarkvidéken előforduló, nagytermetű cirkumpoláris elterjedésű bagolyfaj. A Magyarországra is eljutó példányok valószínűleg fiatal kóborlók, vagy az északi területek táplálékszegény időszakában délebbre kényszerülő madarak. Főleg lemmingekkel táplálkozik, de madarakat, kétéltűeket, halakat, rovarokat és a rákokat is elfogyaszt.
Élőhelye, költése:
A nyílt tundrán költ, ahol a felszín mozaikos, sziklákkal, zuzmókkal, mohákkal, mocsarakkal tarkított. Költésbe későn, májusban, júniusban kezd. A hóbaglyok párválasztása nem egész életre szól, és gyakori a bigámia is. Fészket nem épít, tojásait a maga kaparta talajmélyedésbe rakja, rendszerint egy kiálló magaslat vagy domb tetején. A lerakott tojások száma elsősorban a táplálékmennyiség függvénye, átlagosan 4-9, de a lemmingek gradációja esetén akár 11-14 tojást is rakhat. Csak a tojó kotlik, a hím a táplálékot hordja, de csak a tojó etet. A fiókák fészekhagyók, azaz a röpképességüknél jóval korábban elmásznak a fészekből, de repülni csak hetekkel később lesznek képesek.
A fajnak nincs magyarországi gyűrűzési és megkerülési adata.