Természetes körülmények között faodvakban élő erdőlakó faj, de ma már a városokban is népes állományait találjuk, amelyek leggyakrabban panelépületek réseibe, illetve lemezburkolatok alá húzódnak. Ilyen helyeken megtelepedésük gyakran kellemetlenséget okozhat a már ott lakó embereknek, de mindig gondoljunk arra, hogy ezek az állatok csak elszenvedői a természetes élőhelyek drasztikus mértékű fogyatkozásának.

Egyébként lenyűgöző képességeik és viselkedéseik vannak, amelyek egy részére csak a közelmúltban derült fény. Hazánkban nyaranta szinte kizárólag hímekkel találkozhatunk, a nőstények többsége tavasszal ugyanis elvonul, hogy innen 1500-2000 km-re északkeletre adjon életet kölykeinek. Onnan csak nyár végén térnek vissza párosodni, majd telelni. A hímek óriási izgalommal várják az őszi visszatérőket, „nászénekkel” több nőstényt próbálnak magukhoz csábítani háremet alakítva, amit aztán aktívan védelmeznek a többi vőlegénytől.

Hazánkban a koraidenevérekre a legnagyobb veszélyt a lakóépületek nem körültekintő szigetelése, illetve az odvas fák kivágása jelenti. Ha a munkálatok során telelő denevérek kerülnek elő, mindig szakemberek segítségét kell kérni, a kilakoltatott, dermedt állatok többsége ugyanis menthetetlenül elpusztul, csakúgy mint azok, amelyeket „befalaznak”.