A hegyesorrú denevér eurázsiai elterjedésű; Európában főleg a kontinens déli felében él, elterjedésének északi határa Közép-Franciaország - Észak-Szlovákia vonala.

Eredetileg egész évben barlangokban foglalt szállást magának, ezt a szokását azonban inkább már csak a mediterrán térségben tartja, Közép-Európában a nyári kolóniák többsége nagyobb épületek torony- és padlástereiben alakul ki. Telelni viszont mindenhol felszínalatti szálláshelyekre vonul, melyek általában a nyári szállások közelében vannak.

A hegyesorrú denevér vadászati stratégiája nagyon érdekes, főleg a talajszint közelében lévő növényzetről, illetve közvetlenül a talajról gyűjti össze lombszöcskékből, futóbogarakból, cserebogarakból és tücskökből álló táplálékát. Erdőszegélyeket, illetve extenzíven használt legelőket és kaszálókat keres fel legszívesebben. Az Aggteleki-karszton nyomkövetővel ellátott állatok vizsgálata alapján tudjuk, hogy egy-egy éjszaka akár 28 km távolságra is elrepülnek táplálkozni.

A faj helyzete sajnos a legtöbb országban romlik, ennek legfontosabb oka a gyepterületek túlhasznosítása, illetve a téli és nyári szállások zavarása. A „nagy Myotis”-ok esetében az elmúlt 20 év felmérési eredményei alapján Magyarországon is aggasztó mértékű csökkenést tapasztalunk, a telelő állományok éves átlagban 5,95±0,48%-os, míg az épületlakók még ennél is nagyobb, évi 6,81±1,02%-os fogyást mutatnak.

 

Az adatgyűjtővel vagy jeladóval megjelölt denevérek adatai nagyon sokat segítenek a védelmi programok tervezésében
(Fotó: Boldogh Sándor)

A közeljövőben sok templom és kastély felújítása indul el, ezekben hegyesorrú denevérek is élhetnek. Mivel az épületek felújítására a denevérek oltalma mellett is számos lehetőség kínálkozik; ezért kérjük, hogy tervezett felújítás előtt minden esetben egyeztessenek a területileg illetékes nemzeti park igazgatósággal, illetve forduljanak szakemberekhez (https://www.mme.hu/segitseg-denever-segitunk).