A kifejlett madaraktól eltérő színezettel rendelkező fiatal példányok fajmeghatározása sokszor okozhat fejtörést a madárbarát számára. A fiatal madarak tompább, halványabb színezete mögött több ésszerű ok is rejlik. Az egyik legfontosabb, hogy a még tapasztalatlan, sokszor ügyetlen, nem túl figyelmes fiataloknak a nem túl feltűnő színezet segít a rejtőzködésben, így kevésbé vannak kitéve a ragadozók jelentette veszélynek. Emellett a kifejlett, ivarérett madarakétól eltérő, kevésbé markáns színezetű tollazat jelzi az adott egyed szociális státuszát is. Az ilyen tollazat segítségével a fiatalok elkerülik a kifejlett példányok ellenük irányuló esetleges rivalizáló, területvédő agresszióját.

A fiatal madarak vedlése általában első életévükben lezajlik, habár ennek időzítése és időtartama az adott faj vedlési stratégiájától is függ. A tollváltást a faj költési ideje, a fiatalok kikelésének időpontja is befolyásolja, illetve az, hogy vonuló vagy állandó fajról van-e szó. A leggyakoribb kerti madárfajok fióka kori testet fedő tollazatukat röpképességük eléréséig lecserélik, farok és szárnytollaikat azonban csak egy év után váltják. Ugyanakkor például az őszapók kirepülés után néhány héten belül felnőttkori tollruhát öltenek.

A legtöbb szakszerűen összeállított, részletes madárhatározóban megtalálhatjuk nem csak a kifejlett, de a fiatal példányok képeit és leírását is, ezért érdemes ezeket a könyveket ilyenkor is gyakran lapozgatni, hogy ismeretinket bővítsük és a fiatal madarakat minél nagyobb biztonsággal, hamar azonosítani tudjuk.

A képeken bal oldalt, illetve fönt a faj fiatal egyede; jobb oldalon, illetve lent a felnőtt madár látható.

Balkáni fakopáncs (Dendrocopos syriacus)

Fekete rigó (Turdus merula)

Házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochruros)

Meggyvágó (Coccothraustes coccothraustes)

Széncinege (Parus major)

Tengelic (Carduelis carduelis)

Vörösbegy (Erithacus rubecula)

Zöld küllő (Picus viridis)

 

Egerer Anna