Ahhoz, hogy megértsük, mikét tudnak a harkályok fanedvet fogyasztani, először is meg kell ismerkednünk testfelépítésük néhány sajátosságával.

 

A csőr

A harkályok csőre multifunkcionális eszköz, amit ezek a madarak képesek pusztító erővel és sebészi finomsággal egyaránt használni. Azt, hogy mikor melyikre van szükség, az adott helyzet dönti el. A két klasszikus helyzet az odúkészítés és a farontó rovarok lárváinak előkerítése a fa anyagának belsejéből – a csőr ilyenkor nagy teljesítményű fúrókalapácsként (ütvefúrónak is hívjuk) funkcionál.

A harkályokra utaló legismertebb nyom a kerek odúbejárat
(Fotó: Orbán Zoltán)

 

A lárvavadászatra utaló kis vagy közepes méretű lyukak sorban, a lárvák járatát
követve helyezkednek el – 3 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán)

Ez a nagy fakopáncs itt éppen diótörőként használja a csőrét
(Videó: Orbán Zoltán)

Az óriási, varjú termetű fekete harkály rendszeresen tölt akár heteken át hosszú órákat
lábon álló vagy már kidőlt törzsek és rönkök szisztematikus szétforgácsolásával. Látva
ennek messziről is feltűnő nyomát, adódik a feltételezés, hogy a területtulajdonos
madár (valószínűleg a hím) az erejét fitogtatja mindkét nemhez tartozó
fajtársai felé. 10 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán)

 

A nyelv

Táplálkozókészülékük "sok mindenre jó" jellegéhez nyelvük is hozzájárul. Ezzel a rendkívüli sebességgel, közel a testméretet elérő hosszban ki-be ölthető hengeres szervvel a madár képes:

• hosszan benyúlni a rovarok különböző járataiba;
• ahol a nyelv hegyes végén lévő szakállkák alklamasak a farontórovar-lárvák kipiszkálásához;
• ugyanakkor a nyelv teljes hosszában nedves, ragadós felszíne hangyák tömeges "halászatához" is remekül megfelel.

Ezen a közeli felvételen 0:24-0:51 között remekül megfigyelhető a harkályfélék
fantasztikus nyelve munka közben (Videó: Orbán Zoltán)

 

Kolibriszerű üzemmódban

A harkályok életterét jelentő fás szárú növények gyökerektől a levelekig, illetve onnan a törzs felé irányuló nedvkeringését szállító edénynyalábok végzik. Ezek jelentős része a kéreg alapi részéhez közel helyezkednek el. A cukros fanedveket mi, emberek is jól ismerjük  Elsőként talán az észak-amerikai kontinensről elterjedt juharszirupra gondolunk, holott Eurázsiában hasonló élelemforrás volt, és helyenként még ma is az a nyírfákból tavasszal nyerhető "nyírvíz". Ezeket az oldott cukrokat tartalmazó nedveket az emberek a kéreg bemetszésével, gyakorlatilag a fák megcsapolásával gyűjtötték és gyűjtik (a juharszirup esetében az így nyer folyadékot főzéssel sűrítik).

A lényeg, hogy a harkályok már jóval előttünk felfedezték ezt a magas energiatartalmú táplálékforrást, amit az eddig látottaktól eltérő, különleges csőrhasználattal szereznek meg.  

A hazai fajok ilyen apró, pontszerű lyukakat vájnak a kéregbe, melyek vízszintes övet
alkotnak a törzsön, s amire a népnyelv éppen ezért harkály "gyűrűzés"-ként utal.
14 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán)

 

A fenti képek külön érdekessége, hogy nem a mostani, klasszikus tavaszi fanedv-időszakban készültek, hanem 2017. december 23-án. Ekkor a tél nagyon enyhe volt, napközben 12-13 ºC volt és éjszaka sem fagyott, így a növények nedvkeringése is megindult. A fotókon jól látható ez a kicsorgó, majd a törzseken akár méternyinél is hosszabban végigfolyó, és a képek elkészítésekor még mindig szivárgó nedvesség. 

Észak-Amerikában a harkályoknak erre a táplálékforrásra specializálódott csoportja is él – a felnőtt cukorharkályok túlnyomórészt fanedvet fogyasztanak, kiegészítő és a fiókáiknak hordott rovartápálékuk jelentős része is az általuk készített nedvnyerő lyukakhoz gyűlő ízeltlábúak közül kerül ki. 

Az amerikai kontinensen, ahol a kolibrik és a harkályok együtt élnek, a cukorharkályok lékein a kolibrik is megjelennek, hogy a magas energiatartalmú fa nedvből igyanak.  

Ezen a szemléletes felvételen a sárgahasú cukorharkályok (Yellow-bellied Sapsucker)
nem csak a fanedvet isszák az általuk vájt különleges lyukakból, de fiókáik
számára ezekből gyűjtik össze a cukros folyadékra gyűlő rovarokat
(Forrás: YouTube) 

 

A visszatérő tavaszban kicsit odafigyelve a fák törzsére, könnyen találkozhatunk ennek a különleges madárviselkedésnek a nyomaival az országban bárhol, így a lakott területeken is. Mindenkinek jó madármegfigyelést kívánunk!