Egy állatökológiával foglalkozó folyóiratban (Journal of Animal Ecology) jelent meg annak a kísérletnek az eredménye, melyben búbosbankák költési sikerét vizsgálták.
A kutatók egyes tojó madarakat megakadályoztak abban, hogy bevonják tojásaikat a fartőmirigyük által termelt váladékkal. Ezekben a fészkekben megvizsgálták azokat a tojásokat, melyek nem keltek ki, és megállapították, hogy a kórokozók valóban nagyobb számban voltak jelen a tojás belsejében, ellentétben azokkal a tojásokkal, melyek olyan fészkekből származtak, ahol a tojó madár bevonhatta őket ezzel az anyaggal. Azt a következtetést vonták le, hogy ez a váladék egyfajta záró rétegként funkcionál, mely megakadályozza, hogy a kórokozók a tojás belsejébe jussanak.

Felfedezték továbbá, hogy nemcsak a váladék egésze, hanem kifejezetten az Enterococcus baktériumok (az emberi szervezetben is megtalálhatóak) vannak jótékony hatással a fejlődő embrióra, hiszen a sikeres kelések közvetlen összefüggést mutattak az Enterococcus baktérium tojáshéjban és váladékban található mennyiségével. Ugyanis minél magasabb volt az Enterococcus mennyisége, annál sikeresebb volt a kelés.

Manuel Martín Vivaldi, a cikk egyik szerzője kiemeli, hogy az elmúlt években egyre inkább elfogadott az a felfogás, miszerint a baktériumokat nemcsak betegségek okozójaként kezelik, hanem az élővilág segítőjeként is tekintenek rájuk, hiszen rendelkeznek azzal a különleges képességgel, hogy elő tudnak állítani antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkező vegyületeket.

A tudósok szerint a búbosbanka fartőmirigye által kiválasztott váladék nagyon különböző más madarakétól, ami nagymértékben e baktérium a tevékenységének köszönhető.
A kutatásból az is kiderült, hogy a búbosbankák tojásai rendkívüliek, más fajok tojásainál még nem volt ilyen tapasztalat. A bankatojásokon ugyanis számos kis bemélyedés található, aminek valószínűleg az a funkciója, hogy jobban megtartsa azt a váladékot, amivel a tojó a tojást beborítja.

Az eredmények bizonyítják, hogy ennek a fajnak a szaporodási stratégiája kéz a kézben fejlődött a baktérium használatával.
A kutatók jelenleg azon dolgoznak, hogy megállapítsák a váladék teljes összetételét.
Hasonló kutatások hozzájárulhatnak a mutualista (kölcsönösen előnyös) kapcsolatok megértéséhez, melyek az állatok és a jótékony baktériumok között zajlanak, továbbá új antimikrobiális hatóanyagokra is bukkanhatnak, melyeket a későbbiekben gyógyászati vagy élelmezési célra is felhasználhatnak.

A cikk forrása elérhető ide kattintva >>