Ilyen időjárási körülmények között az egyik legfontosabb táplálékbázist jelentő rágcsálók vígan elélnek a hóréteg alatt. A mezei pockok, egérfélék a hó felszínére csak ritkán merészkednek, ezért a baglyok nem tudnak kellő mennyiséget zsákmányolni belőlük. A problémát fokozza, hogy a gyöngybaglyok a hasüregükben nem képesek vastagabb zsírréteget elraktározni. A koplalást kb. két hétig bírják, utána menthetetlenül elpusztulnak. A kemény, hosszú teleken az állományt akár 70-90%-os veszteség is érheti. Az ilyen időszakokat csak a kiváló kondícióban lévő, jó zsákmányszerző képességgel rendelkező példányok élik túl.

     A kései tél negatív hatása a baranyai templomtornyokba telepített költőládák foglalási mutatóiból jól nyomon követhető. A költési időszak kezdetéig kirakott 161 ládából 64 db-ot (39,8%) foglaltak el a madarak. Összesen 47 pár gyöngybagoly, 18 pár macskabagoly, 2 pár vörös vércse és 1 pár kuvik költését kísértük figyelemmel. Kuvikok megtelepedését a védelmi program 32 éve alatt első ízben tapasztaltuk. A lapáncsai költőládában ezúttal is egyidejűleg költött a gyöngybagoly és a vörös vércse, de a vércsék költése ismét meghiúsult. A macskabaglyok fiókáinak kirepülése után ezúttal 3 költőládát foglaltak el a gyöngybaglyok is.

     A ládafoglaló macskabaglyok és a kirepülő fiókák száma rekordot jelent. A 18 költésből mindössze kettő volt eredménytelen, s a szülőmadarak összesen 49 fiókát neveltek fel. A faj lényegesen jobban viseli a kemény teleket, mint a gyöngybagoly. A kritikus periódusokban sok madarat zsákmányol, így képes túlélni a legzordabb időszakokat is.

     A fészkelő gyöngybaglyok száma a tavalyihoz képest 27 párral (-36,5%) csökkent. A költések kezdete a párok zöménél jó egy hónappal kitolódott, de még augusztusban is akadtak költésbe kezdő párok. Mindez jól jelzi, hogy a tél végére kimerült baglyoknak hosszabb idő kellett a regenerálódásra. Mindössze 5 pár (10,6%) költött kétszer, ami igen alacsony aránynak számít. A rendszeres ellenőrzéseknek köszönhetően tudjuk, hogy a baglyok az első költések során átlagosan 6,7 db, a második költések esetében 6,2 db tojást raktak. A kelési siker az első költéseknél 87,9%-os, a második költéseknél 79,2%-os volt. A kikelt fiókák 76,6%-a, ill. 89,5%-a repült ki. A sikeres költések során 211 fióka hagyta el a költőládákat, ami alig fele a tavalyinak. A gyengébb eredmények ellenére a védelmi programunk igen sikeres, hisz az 1987-es kezdetek óta eddig 5270 gyöngybagolyfióka (1305 költés), 751 macskabagoly-fióka (299 költés), 17 vörösvércse-fióka (6 költés) és 5 kuvikfióka (1 költés) nevelkedett fel a költőládákban.