Ennek megfelelően a felnevelt fészekaljak is az átlagosnál jóval nagyobbnak bizonyultak. Volt olyan költőpár, amely a két költése során 19 fiókát reptetett ki.

A táplálékbőségnek azonban vége szakadt. A pockok gradációja télen összeomlott, és tavasztól kezdve már sokkal kevesebb rágcsáló szaladgál a mezőkön. Mindez a baglyok idei első költéseinek fészekaljaiban is markánsan megmutatkozott. A költőpárok zöme csak 3-5 tojást rakott, s a kikelt fiókák közül is sok elpusztult.

A baglyok a pocokhiányt más állatok zsákmányolásával próbálják ellensúlyozni. Ezt támasztja alá, hogy az ormánsági templomtornyokba kihelyezett költőládákban (pl. Drávafok, Sellye) meglehetősen sok békamaradványt találtunk. Volt olyan hely, ahol 10-15 béka kiszáradt tetemét gyűjtöttük össze. A probléma csupán az, hogy a fiókák a békákat nem fogyasztották el, ezért a szülőmadarak abbéli igyekezete, hogy utódaikat táplálékkal lássák el, hiábavalónak bizonyult.