„Az EU Biodiverzitás Stratégia fejlődésének nyomon követése: az EU szabályozás hatása a mezőgazdasági területek madarainak megőrzésére”című tanulmány azt vizsgálja, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) keretében működő agrár-környezetgazdálkodási programok (AKG), a különleges madárvédelmi területek (SPA) és a Madárvédelmi Irányelv I. mellékletében foglaltak voltak-e bármilyen hatással a madarak állományváltozásaira. A kutatók Európa egészén 39 mezőgazdasági területen élő madárfaj állományadatait vizsgálták az 1981–2012 közötti időszakban, és arra a következtetésre jutottak, hogy az egyre intenzívebbé váló mezőgazdaság negatív hatással volt ezekre a fajokra. A tanulmány továbbá alátámasztja, hogy az EU természetvédelmi szabályozása nagy általánosságban mérsékelheti a mezőgazdasági területeken élő madarak állománycsökkenését, de visszafordítani nem fogja azt, hacsak a biológiai sokféleség védelme érdekében a mezőgazdasági szabályozás nem lesz teljesen átdolgozva. Kiderült, hogy mind a Natura 2000 területek, mind a célzott EU agrár-környezetgazdálkodási kifizetések alkalmasak arra, hogy pozitívan befolyásolják az itt élő madárfajok állományait, de ez nem elég erős ahhoz, hogy ellensúlyozza az intenzív mezőgazdaság hatásait.

Ariel Brunner, a BirdLife Europe szakpolitikai vezetője elmondta – „Az új tanulmány igazolja az Élőhely- és Madárvédelmi Irányelvek közelmúltban lezajlott felülvizsgálatának eredményeit: az EU Természetvédelmi szabályozása működik, ha betartják, de nem alkalmas arra, hogy visszafordítsa a biodiverzitás összeomlását egészen addig, amíg olyan alkalmatlan szabályozások ássák alá hatékonyságát, mint amilyen a KAP is.”

Ez a tanulmány újra egyértelműen bizonyítja, hogy az Európai Bizottságnak meg kell vizsgálnia, vajon a KAP eléri-e egyáltalán a célkitűzéseket és elősegíti-e a természet védelmét. Alátámasztja továbbá azt is, amiért már több mint 100 civil szervezet is kampányol; a KAP sürgős felülvizsgálatának szükségességét.

A BirdLife tanulmányának előkészítéséhez a hazánkat a világszervezetben képviselő Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) monitoring programjai is hozzájárultak. Az adatok sajnos hazánkban is azt mutatják, hogy az agrárterületek madárvilága, különösen a hosszú távú vonulóké csökkenő tendenciát mutat.

Miközben a hazai és a nemzetközi elemzések is igazolják, hogy a Natura 2000 területek és a célzott EU agrár-környezetgazdálkodási kifizetések alkalmasak a biológiai sokféleség megőrzésére, aggasztó, hogy a 2016-2020 közötti EU pénzügyi időszakban – az előző hét éves periódushoz képest – felére csökken a természetbarát gazdálkodók támogatása.