Trükkös megfigyelőhely

Teljes lombozatban nem könnyű észrevenni a kúszónövényzet levélrengetegébe látogató állatok többségét, ráadásul az egyik leggyakoribb és legfontosabb eseményre az esti szürkületben kerül sor.

Első ránézésre nem kecsegtet különleges megfigyelési élményekkel az ereszre
felkúszó két vadszőlőfaj, "csak" szép. 4 fotó – katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán).

 

Pedig ha rászánunk némi időt és technikai segítséget, akkor elképesztő dolgokat láthatunk itt! Szerencsére ma már rendelkezésünkre állnak olyan automata, éjjel is látó kameracsapdák (vadkamerák), amikkel, ha nem is professzionális képminőséggel, de láthatóvá lehet tenni a láthatatlant.

Ezek az eszközök mozgásérzékelővel rendelkeznek, így az élőlények saját magukat örökítik meg, és rossz fényviszonyok mellett, valamint éjszaka is működnek, mivel az állatok számára is láthatatlan, infravörös fénnyel világítják meg a témát.

Minox DTC 650 típusú kameracsapda (Fotó: Orbán Zoltán).

A felvételek elkészítését nemcsak a gyenge fényviszonyok, de a nagy magasság is
nehezíti, amit némi tetőléc és barkácsmunka, valamint egy fotó állvány kreatív
felhasználásával lehet leküzdeni. 8 fotó – katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán).

 

Ennek sajnos az az ára, hogy a felvételek fekete-fehérek, de ezek a sajátos hangulatú képek is alkalmasak a látottak elemzésére, ami segít megérteni több madárviselkedést is. Lássunk erre néhány példát!

 

Táplálkozóhely és madáróvoda

A vadszőlő hatalmas levelei és összefüggő levélfelülete rengeteg rovarnak kínálnak táplálkozó- és nappali búvóhelyet. Ezért az olyan kistestű rovarevő énekesmadaraknak is, mint amilyenek a poszáták, a füzikék, a rozsdafarkúak és a cinegék, érdemes ide is ellátogatniuk.

A zöld levélrengeteg ideális vadászterületet jelent az "ide készült" álcázó színezettel
rendelkező, hatalmas imádkozó sáskának is (Fotó: Orbán Zoltán).

Házi rozsdafarkúak, kis poszáta és széncinege nappali látogatása eresz alatti
vadszőlőben (Videó: Orbán Zoltán).

 

Az egyik leggyakoribb és legismertebb települési madárfaj a fenti felvételek többségén látható házi rozsdafarkú. Fészkét többnyire a tetők eresze alatti gerendázatra, falhézagba építi. Rovar táplálékát többnyire a tetők magasában szerzi meg, de otthonosan mozog a talajon is.

Házi rozsdafarkú – 3 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Érdekes és általánosan felmerülő kérdés, hogy a madarak vajon hogyan találnak rá a többnyire rejtett fészkelőhelyekre. Ez a probléma különösen érvényes a speciális fészkelőhely-igényű házi rozsdafarkúakra. A felvételek választ adnak erre a kérdésre.

A fészket elhagyó fiatal rozsdafarkúakat a szülők az eresz alatti vadszőlő rejtekében is etetik, illetve mivel vadásznak is itt, egyben a zsákmány megszerzését is bemutatják az utódoknak. A fiókák eközben megismerik az eresz alatti területet, a gerendák és falfülkék világát, valamint a falakra felfutó kúszónövényzetet. Az így szerzett tapasztalatok, kiegészülve az öröklött késztetésekkel, a következő évben, amikor már maguk is párt választanak, segít a madaraknak megfelelő fészkelőhelyet találni.

"A példa ragadós" – tartja a közmondás, ami a madarakra is igaz. A felvételeken a házi rozsdafarkúak mellett két másik faj is feltűnik. A kis poszáta korát nem lehet megállapítani, a széncinege viszont egy fiatal példány. Ezeket a madarakat jó eséllyel a rozsdafarkúcsalád nyüzsgése, a "hivatalból" itt vadászó madarak mozgása vonzotta a vadszőlősbe – erre utal, hogy ezek a vendégek először egy-egy rozsdafarkú közelében tűntek fel. Ezek a jelenetek egyben további igazolását adják annak, hogy a madarak, különösen a fiatalok nemcsak a szüleiktől és testvéreiktől, de más, hasonló viselkedésű fajoktól is tanulnak.

 

Fontos tavaszi-őszi éjszakázóhely

Az örökzöld borostyán egész évben, a lombhullató kúszónövényfajok (ilyen a vadszőlő is) pedig tavasztól-őszig számottevő madár-éjszakázóhelyek lehetnek. A verébcsapatok különösen kedvelik ezeket, mert a vékony indák és a jól takaró levelek sűrűje madarak tucatjait is el tudja rejteni. Ezt figyelhetjük meg az alábbi összeállításban.

A felvételeken jól látható, hogy a mezeiveréb-csapat az esti szürkületet megelőzően kezdi meg a "beköltözést". A madarak viszonylag egyszerre érkeznek, mert a később érkezőknek már csak a kevésbé kedvező helyek maradnak. Elhelyezkedéskor például fontos szempont, hogy az állatok lehetőleg ne kerüljenek egymás alá, mert így a lentebb lévők tollazatát beszennyezné a fentiek éjszaka is potyogó ürüléke. Amint megtalálták a helyüket, a verebek gyorsan elnyugszanak, szinte alig mozognak, és ez a mozdulatlanság egész éjszaka jellemző a képeken látható madarakra. Hajnalban a csapat pillanatok alatt elhagyja az éjszakázóhelyet (a kamera ezért nem tudott megörökíteni sok ilyen jelenetet), a kirepülést megelőzően a madarak csak némi tollászkodással készülnek fel a napra.    

Mezeiveréb-csapat eresz alatti vadszőlőben éjszakázik (Videó: Orbán Zoltán).

 

A következő vadkamera-videó egy újabb éjszakázóhely-választási szempont, az időjárás szélsőségei elleni védelem fontosságát igazolja. A felvétel a 2015. július 25-ei vihar idején készült, és a képek tanulsága alapján az eresz alatti és innen lelógó vadszőlő a száz kilométert meghaladó szélben és a felhőszakadásszerű esőben is biztonságos éjszakázóhelyet jelent a madarak számára.  

Az éjszakázóhely-választásnak viharban is működnie kell (Videó: Orbán Zoltán).

 

Hát a baglyok hogyan csinálják II.?

Augusztusi cikkünkben a baglyok fiókaneveléséről és éjszakai életmódjulat segítő testfelépítéséről írtunk. A nappali madarak éjszakázó viselkedése kapcsán lehetőség nyílik a baglyos ismeretterjesztő sorozat folytatására is.

Ha utánanézünk a hazai településlakó bagolyfajok tápláléklistájának, akkor azt olvashatjuk, hogy a gyöngybagoly, a kuvik, a macskabagoly és az erdei fülesbagoly eltérő gyakorisággal, de rendszeresen zsákmányol madarakat, elsősorban házi és mezei verebeket is.

Ennek fényében már érthető, hogy a felvételeken megörökített verebek (és a nappali madarak többsége) miért olyan korán, mintegy két órával a teljes sötétedést megelőzően térnek nyugovóra. Ez az időpont megközelítően egy órával előzi meg azt az időszakot, amikor a baglyok vadászni indulnak. Ezzel a viselkedéssel tehát nemcsak a baglyokkal történő találkozást tudják elkerülni, de az éjszakázóhelyet is titokban tudják tartani. Utóbbi kapcsán nyernek értelmet az éjszakázó madarakról készült videók azon jelenetei, amik a teljes mozdulatlanságban, zajt nem keltve pihenő verebeket mutatják.

Ebből viszont adódik a kérdés, hogy ha a potenciális zsákmányállat-madarak ilyen gondossággal rejtőznek el éjszakára, a baglyok vajon miként találják meg és tudják zsákmányul ejteni ezeket? Az alábbi felvétel segít megválaszolni a kérdést.

Házi egér eresz alatti vadszőlőben mászkál (Videó: Orbán Zoltán).

 

A levelek között keresgélő olyan kisrágcsálók, mint a házi egér, valamint a képkockákon átvillanó és az indákon mászkáló rovarok zaja mágnesként vonzhatja a baglyokat, akik ezért valószínűleg gyakran fel is keresik az ilyen kúszónövényfüggönyöket. Ha a növényzetben éjszakázó madarak is vannak, azok a lecsapó bagolytól megriadva minden bizonnyal zajt keltenek, jó eséllyel fel is rebbennek, mivel azonban sötétben nem látnak jól, könnyű zsákmányt jelentenek az éjszaka vadászainak. Egy-egy ilyen szerencsés véletlen tapasztalat elég lehet a baglyoknak ahhoz, hogy megtanulják, rárepülésekkel, a növényzet megzörgetésével érdemes átfésülni a kistestű énekesmadaraknak potenciális éjszakázóhelyeit. Ez a tudás azután a szüleiket követő, megfigyelő bagolyfiókák számára tanulással is elsajátítható, ami újabb fontos érv azzal kapcsolatban, hogy a fiókákat a szülők neveljék fel, ne "mentsük meg" őket feleslegesen.  

 

Fészkelőhellyé is alakítható

Néhány évvel ezelőtt kidolgoztuk a feketerigó-fészektálcát, ami a falakra futtatott kúszónövényzetet segít fészkelőhellyé alakítani. Ezzel az eszközzel a fekete rigó mellett más fajok: házi és kerti rozsdafarkú, barázdabillegető, szürke légykapó és balkáni gerle költése is segíthető.

Feketerigó-fészektálca falra futtatott kúszónövényzetben lombullás után
(Fotó: Orbán Zoltán).

 

Számunkra is egyre fontosabbak

A klíma melegedésével az évelő, de akár az egynyári kúszónövényeknek is egyre nagyobb szerephez kellene jutniuk az épületek árnyékolásában, a települések zöldítésében. Ehhez több növényfaj is rendelkezésünkre áll: az évelő és ráadásul örökzöld borostyán, vagy a szintén évelő, de lombhullató vadszőlőfajok, a lilaakác és a trombitafolyondár.

Az egynyári (évente tavaszonként újraültetendő) hajnalka néhány hét alatt 5–6 méter
magasra is képes felkúszni. Lejátszáskor a minőséget érdemes HD-ra állítani
(Videó: Orbán Zoltán).
 

Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok könyvét (részletek >>).

 

Önt is várja a Madárbarát kert program!

A Madárbarát kert program a különböző lakó- és munkahelyi környezethez alkalmazkodó madárvédelmi módszertani gyűjtemény. A Madárbarát kert a családi házak, háztáji kiskertek, parkok és arborétumok; a Madárbarát óvoda és a Madárbarát iskola az oktatási intézmények; a Madárbarát panel a panelházak lakóinak, a Madárbarát munkahely az irodában dolgozók és munkáltatók alprograma.

A programban való részvételhez nincs szükség különösebb madártani ismeretre, jártasságra, a regisztrációt követően megküldött Madárbarát Kert Kalendárium és a honlap minden szükséges információt tartalmaz. A különböző madárvédelmi eszközök és téli madáreleség pedig a kertészeti és barkácsüzletek mellett az MME boltjában is beszerezhető.

Elegendő már egy-két madárodú, egy itatónak használt virágalátét, télen pedig egy kis etető a kertbe, az óvoda- és iskolaudvarba, ablakba, és máris élvezhetjük tollas barátaink közelségét. Ha pedig már ott vannak, a pedagógusokat és a szülőket a nevelésben, a gyerekeket és felnőtteket a kikapcsolódásban, a gazdálkodókat és a kiskert tulajdonosokat a kártevők távol tartásában segítik a madarak.

Az elismerő tábla megszerzésének feltétele, hogy a program résztvevője a regisztrációt követően legalább egy mesterséges madárodú kihelyezésével, itató folyamatos működtetésével és téli madáretetéssel végzett egy évnyi madárbarát kertészkedést követően a regisztrációs csomagban kapott jelentőlap beküldésével tájékoztassa az MME központi irodáját az általa végzett madárvédelmi munkáról. Az információk értékelését és elfogadását követően postai úton megküldjük a ház falára, ajtóra, kerítésre kihelyezhető elismerő táblát, mely hirdeti, hogy itt egy madárbarát lakik és tevékenykedik.

A Madárbarát kert program alprogramjainak külön elismerő táblája van, a képen a Madárbarát kerté és a Madárbarát panelé látható. Nagyításhoz katt a képekre (Fotók: Orbán Zoltán).

 

A Madárbarát kert programnak 2015-ben már 6.000 regisztrált tagja van országszerte, köztük ezernél is több óvoda és iskola. Legyen Ön is "hivatásos" madárbarát kertész, üdvözöljük a Madárbarát kert programban!

 

Az MME támogatása

Kérjük, ne felejtse, hogy a személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlása mellett MME tagsággal és többféle támogatással is segítheti egyesületünk munkáját. Köszönjük!

 

Orbán Zoltán