Megjelenés

Közepes termetű, álcázó mintás tollazatú, hosszú felmereszthető tollfülű bagoly. Szárnya hosszú és keskeny, röpte csapongó. A fiókák első tollazatát fehéres pehelytollak alkotják.

A faj felnőttkori tollazata segíti az ágak közötti álcázást ...

... amire szükségük is van a nappali madarak előli rejtőzködéshez
(Videók: Orbán Zoltán)

Elterjedés

Hatalmas elterjedési területű madár, Európában, Ázsiában, Északnyugat-Afrikában és Észak-Amerikában egyaránt költ.

Az erdei fülesbagoly elterjedési térképe - nagyításhoz katt a térképre
(Forrás: datazone.birdlife.org)

Állománynagyság

A világállomány mintegy 28%-a él Európában. Magyarország leggyakoribb bagolyfajának állománya 6 500-12 000 pár közé becsülhető.

Táplálkozás

Ragadozó életmódot folytató faj, fő táplálékát kisrágcsálók képezik, de helyenként és időszakonként jelentős lehet énekesmadár zsákmányolása is. A hazai köpetvizsgálatok (a táplálékállatok emészthetetlen szőre, tollai és csontjai alkotta, rendszeresen visszaöklendezett kis gombócok) alapján leggyakrabban mezei pockot, erdeiegér-fajokat és házi egeret fog. Őszönként hatalmas, települési szinten akár több százas csapatokban jelenik meg a falvak, városok fáin, hogy itt áttelelve, éjszakánként innen kijárva vadásszanak.

Ezen a felvételen jól láthatóak a telelő bagolycsapatok alatt látványosan felgyűlő
köpetek és ezek csont tartalma (Videó: Orbán Zoltán)

Élőhely

Fákhoz, bokrokhoz kötődő életmódja miatt elterjedési területe az erdőövhöz kötődik. Ezért hiányzik az északi félteke legészakibb, fátlan tundráiról, illetve a sivatagokból. Legkedveltebb élőhelyeit a nyílt, füves térségekkel, szántókkal határolt erdőszegélyek és a fákkal, facsoportokkal tarkított sík és dombvidéki agrártáj alkotja. Mivel a lakott területeinket ez a mozaikos élőhelykínálat jellemzi, az erdei fülesbagoly nagyon jól érzi magát a településeken is.

Ez a felvétel egy panelház negyedik emeleti ablakából készült egy erdei fülesbagolyról
(Videó: Orbán Zoltán)
 

Költés

A többi bagolyhoz hasonlóan fészket nem épít, varjúfélék, ragadozó madarak és akár gólyák üres fészkeiben, fák korhadt üregeiben, ágvilláiban költ. A települési párok ablakpárkányok, erkélyek balkonládáiba is beköltöznek. Évente egy fészekaljat, általában 4-5, ritkán akár 7 fiókát nevel. A kétnaponta lerakott tojásokon a tojó 27-28 napot kotlik, közben a hím hordja számára a táplálékot.

A két-három hetes fiókák a teljes röpképesség elérése előtt, többnyire még pehelytollas korban elhagyják a fészket, és a környező fák, nagyobb bokrok ágai között szétmásznak. Nappal csendben rejtőzködnek, éjszaka jellegzetes hangjukkal hívják magukhoz az etető szülőket. A fészekelhagyást követő két hétben kifejlődnek a repülőtollaik is, így már követni tudják az öregeket.

Vonulás

Az északi állományok vonulók, a mérsékelt öv kevésbé hideg és kisebb hóterhelésű térségeiben, így Magyarországon is, továbbá a Mediterráneumban állandó. Őszönként jelentős számban érkeznek hozzánk Eurázsia északabbi térségeiből vonuló és nálunk áttelelő példányok.

A lakott területeken telelő csapatok rendkívül látványosak
(Videó: Orbán Zoltán)

Veszélyeztető tényezők

Emberkövető viselkedése miatt az elektromos szabadvezeték-hálózaton az áramütés, az autók és vonatok általi elütés számos madár pusztulását okozza minden évben. A gyéríthető varjúfélék fészkeiben kotló tojókra, a tojásokra és a fiókákra egyaránt veszélyt jelent az illegális „belepuskázás”, amikor a vadászok a tiltást figyelmen kívül hagyva alulról belelőnek a fészekbe. A varjúfélék, mint a legfontosabb fészekgazdák helyenkénti megritkulása negatívan hat a fészkelő párok számának alakulására.

Az egyik legjelentősebb veszélyforrást az elütés jelenti számukra
(Fotó: Orbán Zoltán)

Védelem

Az erdei fülesbagoly Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft. A faj hazai állománya jelenleg nem veszélyeztetett, de alapvetően a mezőgazdasági területekhez kötődő fajként folyamatos odafigyelést igényel. Ott, ahol hiányoznak vagy megfogyatkoztak a varjúfélék, költésüket műfészkekkel és vércseköltőládákkal lehet segíteni.

Vércseköltőládában kotló erdei fülesbagoly
(Videó: Orbán Zoltán)

A lakosság szerepe és lehetősége a faj védelmében

Emberkövető, lakott területeket, nagyvárosokat is kedvelő madárként a lakosság az erdei fülesbagollyal találkozhat leggyakrabban. A madárbarátok többféleképpen is segíthetik a faj védelmét:

• költésük segítésével >>

Egy dróthálóval megerősített vesszőkosár is potenciális fészkelőhelyet jelent számukra
(Fotó: Orbán Zoltán)
 

• bagolyetető egérvárak létesítésével >>

Természetvédelmi farakás, mint bagolyetető egérvár
(Videó: Orbán Zoltán)

A bagolyetető egérvárak a természetbarátok számára is remek megfigyelési
élményt kínálnak (Videó: Orbán Zoltán)
 

• a telelő erdeifülesbagoly-csapatok országos felmérésében való részvétellel >>
• a fészkelő erdei fülesbaglyok országos felmérésében való részvétellel >>;
• az áramütött madarak bejelentésével >>.

Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a kertben
is végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, köztük a baglyokkal
kapcsolatos eszközök és módszerek, ajánljuk figyelmébe a
Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>)

Az „Év madara” program

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indított "Év madara" programjának célja és küldetése olyan fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása, melyek védelmében a lakosság egészének vagy egyes csoportjainak, például a gazdálkodóknak, különösen fontos szerepe van.

 

Orbán Zoltán