A rendőrséggel közös helyszínelés során kiderült, hogy az elkövető 15 üreget zárt el, amelyből valószínűleg 10 lakott volt. A bűncselekmény akkor történt amikor a gyurgyalagok még a tojásokon kotlottak, ezért az üregekben tartózkodó szülőmadarak is elpusztultak.

A képen jól látszik, hogy az egyik betömött üreg mellett egy szűk járaton keresztül próbált szabadulni a madár, sikertelenül (fotó: Bank László)

A bányában már évtizedek óta fészkelnek gyurgyalagok. A művelés felhagyásakor, a terület rekultivációja során a bányatulajdonos a helyi csoport kérésére hagyott meg egy partfalszakaszt annak érdekében, hogy a madarak fészkelési lehetőségei ne szűnjenek meg. A legtöbb gyurgyalag - 23 pár - 1999-ben költött itt.

A gyurgyalag fokozottan védett madárfaj, természetvédelmi értéke 100.000 Ft. Az elkövető tettével hozzávetőleg 7 millió forintos kárt okozott.

Gyurgyalag (fotó: Máté Bence)

A gyurgyalag az az egyik legszínpompásabb madarunk, hossza 25-29 cm, szárnyfesztávolsága 36-40 cm. A melegebb éghajlatú nyílt tájakat kedveli, művelt területeken, legelőkkel, bokrokkal, facsoportokkal tarkított élőhelyeken fordul elő. Költési viselkedése különleges, mivel partfalakban, telepesen (gyakran a partifecskékkel együtt) fészkelő faj. Főleg nagyobb termetű repülő rovarokkal táplálkozik, és mint az ilyen fajok általában, a legkorábban elvonulók és a legkésőbb érkezők közé tartozik. A telet Afrikában tölti. Speciális táplálkozása és fészkelési viselkedése miatt állományát számos veszély fenyegeti. Ezek közé tartozik a partfalak természetes eróziója és benövényesedése, illegális homokbányászat, illetve hűvös időben előforduló méh zsákmányolása miatt a méhészetek közelében működő telepek megrongálása. A civil szervezet Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) országos felmérési programjának adatai alapján a gyurgyalag hazai állománya az elmúlt több mint tíz évben mérsékelten csökkenő tendenciát mutat.

A gyurgyalag a 2013-as év madara >>

MME Baranya Megyei Csoport, Orbán Zoltán, Szász Péter