2013.02.20

Jeladós fehér gólyáink telelése




A gólyák nyomkövetése a vonulási útvonalak jobb megismerése mellett lehetővé teszi a legfontosabb vonulási útvonalak és telelőterületek, az ott jelentkező veszélyeztető tényezők azonosítását is. A tavalyi évben megjelölt gólyák sérülten vagy legyengülve befogott, majd megerősödött és később elengedhetővé vált példányok, így megjelölésükkel tapasztalatokat szerezhetünk arról is, hogy az így visszavadított gólyákra milyen speciális veszélyek leselkednek.


Mint arról már több alkalommal hírt adtunk, a „Magyarország - Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködés Operatív Program 2007-2013” támogatásával zajló „Madárvédelem és kutatás határok nélkül” című projekt keretében 12 fehér gólyára műholdas jeladó került. Útjukat folyamatosan a nyomon lehet követni a www.satellitetracking.eu honlap interaktív térképén, valamint a projekt blogjában (www.kuvik.eu/blog).


Afrika a hagyományos telelőhely

A Magyarországon és Szlovákiában megjelölt madaraink közül az Afrikai kontinenst, gólyáink hagyományos telelőhelyét, csak 3 jeladós példány érte el.



GPS jeladók felszerelése (Fotó: Papp Ferenc)


Tisza a kontinensre érkezése után nem sokkal eltűnt. Október elsején érte el az Asszuáni-gátat, ahol a Nasszer-tó egyik öblében töltött 3 napot, majd 6-án érte el a Nasszer-tó déli végét, a már szudáni Wadi Halfa városát. Utolsó adata másnap innen, a város melletti kopár sziklákról jött. Azóta jeladója elnémult, így érdemi telelési adatot sajnos nem szolgáltatott.

Tisza vonulási térképe

Leggyorsabban Patak érte el a fekete kontinenst, már augusztus végén az első csádi telelőhelyére ért. Debre Markos város környékére december elején érkezett, az idáig tartó útjáról már korábban beszámoltunk. Karácsony másnapján délebbre, Etiópia fővárosának környékére vonult. Egy rövid kitérőt tett az újév első napján a Ziwayi-tóhoz, de utána visszatért a főváros közelébe, és Addisz Abeba 30-60km körzetben tartózkodott egészen január közepéig. Ekkor egy újabb nagy kört tett meg csapatával Etiópián belül, melynek legtávolabbi pontja 430km-re volt a megelőző telelési helytől Argadeb település közelében. A januári „nagy körút” során Bale Mountains National Parktól északra található víztározónál időzött el hosszabb időre január 17-23 között, mielőtt a főváros környéki művelt területekre visszaérkezett volna. Február elején ismét nagyobb helyváltoztatásba kezdett, melynek során előbb nyugatnak, majd északnak utána pedig délnyugatnak mozdult el egy képzeletbeli csigavonalat rajzolva. A főváros környékéről ismét visszaérkezett a január közepén már meglátogatott víztározóhoz, a Bale Mountains National Park szomszédságában. Utolsó jeleit innen, Dodola város térségéből kaptuk, reméljük hamarosan újra kapunk üzeneteket jeladójától.


Patak vonulási térképe



Fehér gólya (Fotó: Posztos Csaba)


Oliver az Eperjesről származó és Kassa mellett elengedett fiatal gólya szintén már augusztusban elérte Afrikát, csak ő Patakkal ellentétben a Nílus-völgyéből nem nyugatnak, hanem délnek fordult és így Szudánban kezdte meg a telelést. Olivér téli útvonalának első részéről ITT olvashat. Október 07-én Etiópiában elhallgatott a jeladója de szerencsére december 10-én újra jelentkezett, ekkor már a kenyai határról. A két hónapos „némaság” alatt Olivér mindvégig Etiópiába, annak északkeleti területein tartózkodott. Az idő nagy részét október 10-től egészen december 3-ig a Amhara és Tigré tartomány határán töltötte, naponta 15km-t ingázva az éjszakázó és a táplálkozó helye között. December 3-án aztán újabb hosszú vonulásba kezdett. Az egy-két napos megállókkal tarkított 1600km-es déli irányú repülés végén Kenyába a szomáliai határtérségébe érkezett. Itt a Dadaab városa mellett, a világ egyik legnagyobb menekülttábora, Dagahaley közelében vert tanyát. Január 5-én újra megindult, ismét csak pár napos megállókat igénybe véve alig két hét alatt Tanzánián keresztül, Malawit érintve Zambiába, majd Mozambik felett is átrepülve Zimbabwe közepébe érkezett. Közel 2500km tett meg a második szakaszban, ezzel összesen a téli időszakban ugyanakkora vonulási távolságot tett meg Etiópia és Zimbabwe között, mint a nyár végén, ősz elején a Kárpát-medence és Etiópia között, közel 4000km-t. Január 18-tól január végéig egy zimbabwei öntözéses mezőgazdasági területen tartózkodott Kadoma városától északra és a fővárostól; Hararétől 100km délnyugatra. Februárban ismét délnek vette az irányt Olivér és egy hét után a korábbi farm környékétől 330km délnyugatra Dél-Matabeleföld közepén a botswanai határtól 70, míg a dél-afrikai határtól 140km újra meg nem állt. Itt is mezőgazdasági területeken, szántókon táplálkozik és a közeli erdős szavannán éjszakázik. Olivér vonulása mintázza a legklasszikusabb vonulást az összes jelölt gólyánk közül.

Olivér vonulási térképe


Zagyva (sárga), Patak (narancs) és Oliver (narancs) vonulási útvonala és
legutolsó ismert pozíciója. (Forrás: sattelitetracking.eu)


Mediterrán térség a szokatlan telelőhely

Sajnos a mediterrán térségben több gólyánk is elpusztult. Köztük Bartolomej, és Duna, Törökországban pusztultak el, míg Szamos Bulgáriában tűnt el.

Aktív jeladós gólyáink közül Zagyva az utolsó, amely még mediterrán térségben van és valószínűleg idén már nem is vonul tovább Afrika felé, hanem Törökországban telel át. Ő egy nagyon szokatlan vonulási utat választott. A Kárpát-medencében még nagyjából tartotta a helyes délkeleti irányt, de egy pár napos Kazán-szorosban eltöltött pihenő után egyenesen délnek fordult, és Szerbián, majd Macedónián keresztül Görögországba vonult. Thesszaloniki mellett elhaladva a Chalkidiki-félsziget legnyugatabbi nyúlványán, Kasszandrán érte el az Égei-tengert. Itt szeptember 8-án tett egy rövid próbálkozást útja folytatására, de felismerve, hogy a tengert nem tudja átszelni, visszafordult. Aztán a félszigeten egy börtönfarm közelében töltötte a következő hónapot. Október 11-én átkelt a Chalkidiki-félsziget másik ágára Sithoniára. Itt a görög társszervezetünk önkéntesei megfigyelték és ekkor arra is fény derült, hogy nincs egyedül, hanem egy másik fiatal gólyával mozog együtt. A görög kollégák begyűjtötték, majd kielemezték a gólyák köpeteit és megállapították, hogy főleg rovarokkal, azokon belül is bogarakkal táplálkoztak ott. Október végéig maradt az ízeltlábú menünél, majd 30-án legnagyobb meglepetésünkre egy repülésre rendkívül alkalmas napon átszelte az Égei-tengert. Összesen 250 km-t tett meg a nyílt tenger felett, ami nem kis teljesítmény egy gólya részéről, amely köztudottan kerüli a nyílt vizek feletti repülést. A török partok elérése után, másnap már Izmirben, Törökország egyik legnagyobb városának egyik tíz emeletes házán éjszakázott. Novemberben folytatta útját délnek az Égei-tenger partján és kisebb megállóktól eltekintve 12-én érkezett meg Saklikent Mili Parki természetvédelmi terület közelében fekvő folyóvölgybe. Itt jó táplálkozó területet találhatott, mert majd két hetet eltöltve 24-ig maradt. Ekkor továbbállt és egy 60 km-re keletebbre lévő folyóvölgybe repült át. Itt sok időt nem töltött, mert 27-én megfordult és visszarepült a korábbi folyóvölgybe. A hónap végére már ugyanazon terülten volt, ahol a megelőző két hetet töltötte. Jelenleg is itt, Esen városa mellett, a Saklikent Mili Parki természetvédelmi terület közelében tartózkodik, viselkedését nézve telel. Szinte biztos, hogy már nem is vonul tovább, itt várja be a tavaszt. Ez a telelőhely valószínűleg megfelelő a számára, ha az elmúlt 3 hónapban sikeresen túlélt. Tegnap Mr. Gokhan és társai megfigyelték Zagyvát Törökország dél-nyugati részén, tavaszias időben. Egy másik gólyával együtt táplálkozott mezőgazdasági területen. Valószínűleg azzal a gólyával telel együtt amellyel már Görögországban is megfigyelték.

Zagyva vonulási térképe


Zagyva és társa Dél-Törökországban


Kárpát-medencében kiteleléssel próbálkozók

Sajnos több gólyának sem sikerült elhagyni az ősszel Kárpát-medencét, így járt Alma, Boris, Kraszna, Hont és legutolsóként elpusztult Lókos is. Kiteleléssel azonban csak az utóbbi kettő próbálkozott.

Lókos, az egyik öreg gólyánk szeptember első felében Dejtáron, az Ipoly völgyében került elengedésre. Innen a harmadik napon távozott és az Ipolyon átkelve, a folyó már szlovák oldalán fekvő Ipolykesziben táborozott le. A falu egyetlen fészkét elfoglalva a következő időszakot, egészen október 11-ig itt töltötte, ezalatt többször sikerült megfigyelnünk. Viselkedése kora tavaszias volt, a fészkét rendezgette, sokat ült, és csak a falu közvetlen környékén táplálkozott, még a krumpliszedésben is részt vett. Nagyon otthonosan viselkedett, mintha csak a később érkező párját várta volna. Az Ipoly-völgyből a szomszéd településeken eltöltött pár nap után október 17-én távozott, s tette át székhelyét a nógrádi Szátokra, ahol egészen a hónap végéig maradt. Október 30-án aztán végre megkezdte lassú, megkésett vonulását délkelet felé. Először a Jászságban; Alattyán, Jánoshida, Jászalsószentgyörgy településeken állt meg pihenni. Utóbbi település öreg malmának gólyafészkében éjszakázott egészen november 6-ig, amikor megindult a Körösök vidéke felé. Egy napos mezőtúri megálló után, Szarvas külvárosa következett. Két napos pihenő után folytatta útját és Orosháza határában állt meg. Itt a Monoriugarok tanyacsoport közelében töltött el majd egy hetet. Innen is továbbhaladt maj Békés megyében állt meg egy-egy napra Csanádapácán, Mezőkovácsházán, majd Végegyházán. Utóbbi település mégsem lett végállomás, mert két nap ott tartózkodás után Lókos továbbrepült a már Mezőhegyeshez tartozó Kamaráspusztára. Itt olyannyira jól érezte magát, hogy két és fél hetet maradt, majd talán a havazás közeledtét megérezve elhagyta az országot december 7-én és Arad közelében, egy tanyán állt meg. Onnan december 9-én repült át az Aradtól délre fekvő Németság településre, ahonnan december 11-énTemesszécsénybe repült át és a tavalyi év legkeményebb napjait itt vészelte át. December közepén egyik román madarász kollégánk „meglátogatta” és egészséges állapotban találta. December végén aztán egy napnyi szünet után jeladója a Temesmurány határában lévő tározóról küldött sms-t újra, a már elpusztult madárról. Áttelelése így sajnos nem sikerült, pusztulásának oka bizonytalan.

Lókos vonulási térképe


A gólyák jeladós nyomkövetése a „Madárvédelem és kutatás határok nélkül” (HUSK/1101/2.2.1/0336) projekt keretében, a „Magyarország - Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködés Operatív Program 2007-2013” támogatásával valósul meg.




Személyi jövedelemadó 1% felajánlásával nélkülözhetetlen
segítséget nyújthat madárvédelmi munkánkhoz!

A rendelkezéshez szükséges adószámot és
tájékoztatást is tartalmazó nyilatkozatot

letöltheti
itt >>

Köszönjük!







A gólyák jeladós nyomkövetése a „Madárvédelem és kutatás határok nélkül” (HUSK/1101/2.2.1/0336) projekt keretében, a „Magyarország - Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködés Operatív Program 2007-2013” támogatásával valósul meg.