2008.01.25

2008 a hazai madárgyűrűzés centenáriuma

Magyarországon, Dánia és Németország után a világon harmadikként, 1908-ban gyűrűzték meg az első madarakat. A hazai madárgyűrűzési módszerek és eredmények már a kezdetekben világhírűek voltak. Az itteni gyakorlati tapasztalatokat az angliai madárgyűrűzés szervezésében is felhasználták.


Fotó: Pintér Balázs

Az első gyűrűzők a Magyar Ornitológiai Központ (a későbbi Madártani Intézet) munkatársai voltak, Vönöczky Schenk Jakab vezetésévelA gyűrűzés módszerének alkalmazása gyorsan elterjedt a világon, eredményei nagyban hozzájárult a madárvonulás egyre jobb megismeréséhez. . Az egyedi azonosítóval ellátott fémgyűrűket Hans Christian Mortensen, dán tanár 1899-ben használta először seregélyek vonulásának vizsgálatára.

A madárgyűrűzés során, Magyarországon "BUDAPEST" feliratú, sorszámozott gyűrűk kerülnek a madarak lábaira. A csüdméretnek megfelelő gyűrű nem zavarja a madarat, azt élete végéig viseli, így egyedileg azonosítható. A megjelölt madarak minden egyes megfigyelése, visszafogása vagy megkerülése sokat árul el életükről, különösen mozgásukról, vonulásukról. A madárgyűrűzés segítségével - sok más igen hasznos eredmény mellett - megismerhetjük az egyes madárfajok szezonális vonulási útvonalait, pihenő- és táplálkozó helyeit, telelőterületeit, végső soron a madárvonulási rendszerek egész Földünket átfogó hálózatát

A madárgyűrűzést Magyarországon 1976 óta az MME keretein belül működő Madárgyűrűzési Központ szervezi. Itt regisztrálják a madárgyűrűzőket, szerzik be és adják ki a hazai jelölőgyűrűket, gyűjtik és tárolják a gyűrűzési és megkerülési adatokat. A madárgyűrűzési adatbázis mára teljesen digitalizált, jelenleg közel 4 millió rekordot tartalmaz, a hazai madárgyűrűzés kezdeteitől napjainkig.

A gyűrűzés során a madarakat különböző, biztonságos befogási módszerrel meg kell fogni, ami legtöbbször speciális függönyhálóval történik. Magyarországon az évente megjelölt madarak mintegy felét, 100-120 ezer példányt, a nyolc hazai madárgyűrűző-állomáson fogják meg standardizált hálóállásokban és jelölik meg szigorú kutatási protokoll szerint. Sok madárfaj esetében alkalmazzák a fiókakori jelöléseket, amelyet különös körültekintéssel kell végezni. A madarak mindig a csüdméretüknek megfelelő gyűrűt kapják. A madárgyűrűzésnek szigorú szabályai vannak, a módszert csak vizsgázott madárgyűrűző alkalmazhatja, a természetvédelmi hatóságok engedélyével.

Minden megkerülési adat beépül a hazai madárgyűrűzési adatbankba, és a Központ munkatársai a feldolgozás után elküldik a bejelentőnek a gyűrűzési és megkerülési adatokat egy válaszlevélben. Az adatokból készült éves összesítések a Központ éves jelentéseiben, az Aquila folyóiratban jelennek meg.

A vonuló madarak szabadon keresztezik az országhatárokat, így a madárgyűrűzés alkalmazása is csak nemzetközi összefogás segítségével lehetséges. Európában ezt az együttműködést az 1963-ban, Párizsban, az európai madárgyűrűzési központok által alapított EURING (European Union for Bird Ringing) biztosítja.
Nyitott napok az MME Madárgyűrűzési Központjában: minden hónap első keddjén, délelőtt 10-tőll 11-ig. Cím: 1121 Budapest, Költő u.21.

További információ:
Karcza Zsolt, MME,
Madárgyűrűzési Központ vezető,
karcza.zsolt@mme.hu,
20 352 86 39

A sikeres kezdetnek köszönhetően 1910-ben, Berlinben, az V. Nemzetközi Madártani Kongresszuson a madárvonulási szekciónak Hermann Ottó, az Ornitológiai Központ igazgatója volt az elnöke, jegyzőnek pedig Schenk Jakabot választották, aki a kongresszuson bemutatta a "Kísérlet a Madárvonulás kutatásában" című előadását. Szintén a kezdeti sikerek elismerése, hogy 1914-ben meglátogatta a Központot Henry Forbes Witherby, a British Birds magazin alapítószerkesztője, hogy cikket készítsen a magyarországi madárgyűrűzési módszerekről és eredményekről.

Az eredmények rendszeresen és módszeresen közlésre kerültek az Aquila folyóiratban. Így maradhattak fenn a legfontosabb, felbecsülhetetlen érétkű eredmények a II. világháború előtti korszakból. Az értelmetlen pusztítás áldozata lett mindannyi más természeti, emberi és kulturális érték között 1944 decemberében a Madártani Intézet teljes archívuma és gyűjteménye. A háború után Vertse Albert vezetésével szerveződik újjá az Intézet és 1951-ben ismét megkezdődik a gyűrűgyártás és a szervezett madárgyűrűzés. A Madártani Egyesület (MME) megalakulásával és az "Actio Hungarica" madárgyűrűző-táborok rendszerével új lendületet és új irányokat vett a módszer alkalmazása.