Köztudott, hogy repülés közben "ultrahangokat" bocsájtanak ki, ezek visszaverődése alapján tájékozódnak. Felmérik a zsákmány helyzetét, kikerülik az akadályokat, akár - a közhiedelemmel ellentétben - az ember haját is. A denevérek által kibocsájtott mélyebb hangok az emberi hallástartományon belül, tehát 20 000 Hz alatt vannak. Az ennél magasabb, az emberi fül számára észlelhetetlen hangokat nevezzük ultrahangoknak. Ezek rezgésszáma másodpercenként meghaladja a húszezret.

Denevéreink barlangokban, pincékben, padlásokon, épületek szigetelésének réseiben, faodvakban téli álmot alszanak, így vészelik át a táplálékszegény időszakot. Ilyenkor légzésük, anyagcseréjük, szívverésük lelassul, testhőmérsékletük lecsökken. Az átteleléshez és a tavaszi ébredéshez szükséges energiát elsősorban barna zsírszövetükben raktározzák. Ha a téli álmot alvó denevért felébresztjük, az igen komoly energiaveszteséget jelent számára, ami akár végzetes is lehet.

Az élőhelyek átalakítása, a vegyszeres rovarirtás, a fényszennyezés, illetve a globalizáció és klímaváltozás egyre erősödő hatásai sajnos hazánkban is fenyegetik a denevéreket. Megóvásuk mindannyiunk közös érdeke, hiszen rovarfogyasztásukon keresztül jelentős szerepet játszanak az ökológiai rendszerek működésében. A denevérekkel kapcsolatos tévhitek, előítéletek, félelmek eloszlatását, a denevérek védelmét a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület is kiemelten fontos feladatának tartja, erről bővebben a következő linkekre kattintva olvashatsz:

https://www.mme.hu/tevekenyseg/denevervedelem

https://www.mme.hu/emlosvedelmi-szakosztaly

Írta: Benedek Veronika