Rézsikló
A rézsikló relatíve kistermetű siklónk, hossza 60-80 cm. Teste zömök, farka rövid, feje valamelyest háromszög alakú, ezek miatt sokan tévesztik össze a viperákkal. Szeme relatíve apró, pupillája kerek (ez jól megkülönbözteti a viperáktól). Tarkóján az osztrák kétfejű sasra emlékeztető mintát visel (innen a tudományos név, austriaca), amely ugyancsak emlékeztet a keresztes viperák jellegzetes tarkófoltjára. Az orrcsúcstól a szemen át a szájzugon túl, a nyakig sötét, vöröses vagy barnás csík húzódik. A hímek alapszíne világos barna, okker, aranybarna vagy bronzbarna (rézszínű), a nőstényeké jellegtelenebb, barnásszürke. A pikkelyek simák, ezért a rézsikló fémesen csillog. Mindkét nemnél a háton két sötét, párhuzamosan futó pontsor húzódik végig a tarkófolttól a farokvégig. A has hímeknél világosabb, általában vöröses, barnás, apró pettyekkel, míg a nőstényeknél szürkésbarna vagy sötétszürke. A fiatal rézsiklók háta és oldala világos palaszürke, kontrasztos, a felnőttekével megegyező, de majdnem fekete hátmintázattal. Hasuk téglavörös.
Jelenlegi ismereteink szerint a rézsikló törzsalakja (C. a. austriaca) népesíti be a faj elterjedési területének nagy részét. Az egyetlen elfogadott alfaja, a C. a. acutirostris a Pireneusi- félsziget észak-nyugati negyedében fordul elő. Teste a törzsalakénál valamelyest rövidebb, a feje keskenyebb és az orra csúcsosabb. Az Appennini-félsziget déli végén és Szicíliában honos C. a. fitzingeri érvényességét a kutatók megkérdőjelezik. Ugyanakkor a legújabb filogenetikai vizsgálatok alapján a Pireneusi-félsziget C. a. acutirostris által nem elfoglalt részén egy, a többitől eltérő fejlődési vonalhoz tartozó populáció él, de egyelőre önálló nevet még nem kapott.
A rézsiklót nehéz más siklókkal összetéveszteni. Kurta testalkata, fej és hátmintázata miatt azonban gyakran nézik viperának. Hátán viszont a viperákkal ellentétben nem cikk-cakk minta, hanem pontsor húzódik. Szeme inkább barnás, rezes vagy sárgás színű, kerek pupillával, ellentétben a keresztes vipera vöröses szemével és hosszanti vágású pupillájával. A rákosi vipera szeme színe közelebb áll a rézsiklóéhoz, de neki is hosszanti vágású pupillája van, hátmintázata a keresztes viperáéhoz hasonlóan kontrasztos cikk-cakk mintázat.
Hazai elterjedés: A rézsikló Magyarország területén mindenütt, sík- és dombvidékeinken egyaránt előfordul.
Készült az Országos Kétéltű- és Hüllőtérképezés Program honlapjára beérkezett adatok felhasználásával.
Világelterjedés: A rézsikló Európa nagy részén előfordul. Nyugaton Dél-Angliától a Pireneusi-félsziget északi részéig elterjedt. Délen megtalálható az Appennini-félszigeten és a Balkán nagy részén. Elterjedt Közép-Európában Skandinávia déli részéig. Keleti irányban megtalálható a Kelet-Európai-síkságtól Kis-Ázsián át Iránig.
Rézsikló európai elterjedése. Készült az Európai Herpetológiai Atlasz honlapja alapján.
Magyarországon a rézsikló élőhelye nehezen meghatározható. Alapvetően minden nyílt, száraz, gyepes vagy cserjés terület, erdőszél, ritkás erdő, de olykor üde réteken is felbukkan. Valószínűleg fontos szempont számára fő táplálékának, a gyíkoknak a jelenléte. Elterjedési területén a tengerszinttől 1800 méterig felhatol.
A rézsikló életmódjáról rejtőzködő viselkedése miatt keveset tudunk. Alapvetően nappali életmódot folytat, elsősorban a reggeli, délelőtti órákban aktív. Ilyenkor bokrok tövében, fűcsomók között napozik, de felmászik kisebb cserjékre is. Táplálékát főként gyíkok alkotják, amelyeket testének gyűrűivel fojt meg, de zsákmányol rágcsálókat, kisebb kígyókat (köztük viperákat) és valószínűleg rovarokat is. A telelésből március második felében vagy április elején jön elő. Párzása április elejétől elkezdődik, de (legalábbis angliai megfigyelések alapján), akár kora őszig is tarthat. A késői párosodás esetén feltételezhetően a nőstény a hímivarsejteket tárolja, és az embriók fejlődése egy arra alkalmas időszakban, például következő tavasszal indul meg. Elevenszülő, a teljesen kifejlett, de csak 12-21 cm hosszú 2-19 (általában 5-8) kis rézsikló augusztusban, szeptemberben jön a világra, és apró gyíkokkal vagy rovarokkal táplálkozik. Telelni szeptember végén, október elején vonul. A hideg hónapokat sziklahasadékokban, földalatti üregekben, fák gyökerei alatt, fagymentes helyeken vészeli át. Nem gyorsmozgású kígyó, ha meglepik, inkább mozdulatlanná dermed. Ha megfogják, gyakran harap, de harapása ártalmatlan, még a siklóknál ismert tűszúrásra emlékeztető sebeket is alig okoz. Ha megfelelően fogják kézbe, hamar megnyugszik.
A rézsikló hazánkban még viszonylag gyakori. Mivel a legváltozatosabb élőhelyeken fordul elő, nem tekinthető közvetlenül veszélyeztetettnek. Ugyanakkor elsősorban a jó minőségű, nem degradált élőhelyeket kedveli, amelyek gyíkokban, és ennek előfeltételeként rovarokban és változatos mikroélőhelyekben gazdagok. Ezekből viszont már viszonylag kevés található Magyarországon. A kígyókat magukat közvetlenül a közúti forgalom, és az emberi tudatlanság fenyegeti. A viperákra emlékeztető megjelenése miatt még ma is gyakran verik agyon a rézsiklót. A faj a Berni Egyezmény II. függelékébe tartozik. Magyarországon – mint minden hüllő és kétéltű – védett. Természetvédelmi értéke: 50 000 Ft.
de Bont, R. G., van Gelder, J. J. & Olders, J. H. J. 1986. Thermal ecology of the Smooth Snake, Coronella austriaca Laurenti, during spring. Oecologica, 69: 72-78.
Drobenkov S.M. 2014. Distribution, ecological traits and conservation of the Smooth Snake (Coronella austriaca) in Belarus. Acta Biologica Universitatis Daugavpiliensis, 14: 21-27.
Gent, A. H. & Spellerberg, I. F. 1993. Movement rates of Smooth Snake Coronella austriaca: A radio-telemetric study. Herpetological Journal, 3: 140-146.
Goddard, P. (1984). Morphology, growth, food habits and population characteristics of the Smooth Snake Coronella austriaca in southern Britain. Journal of Zoology, London, 204: 241-257.
Luiselli, L., Capula, M. & Shine, R. 1996. Reproductive output, cost of reproduction, and ecology of the smooth snake, Coronella austriaca in the eastern Italian Alps. Oecologia, 106: 100-110.
Malkmus, R. 1995. Coronella austriaca acutirostris subspec. nov. aus dem Nordwesten der Iberischen Halbinsel (Reptilia: Serpentes: Colubridae). Zoologische Abhandlungen (Dresden) 48: 265-278.
Pernetta, A. P., Allen, J. A., Beebee, T. J. C. & Reading, CJ 2011. Fine-scale population genetic structure and sex-biased dispersal in the smooth snake (Coronella austriaca) in southern England. Heredity, 2011: 1-8.
Reading, C.J. 2004. Age, growth and sex determination in a population of Smooth Snakes,Coronella austriaca in southern England. Amphibia-Reptilia, 25: 137-150.
Reading, C.J. 2004. The influence of body condition and prey availability on female breeding success in Smooth Snake (Coronella austriaca Laurenti). Journal of Zoology, London, 264: 61-67.
Santos, X., Roca, J., Pleguezuelos, J. M., Donaire, D. & Carranza, S. 2008.Biogeography and evolution of the Smooth snake Coronella austriaca (Serpentes: Colubridae) in the Iberian Peninsula: evidence for Messinian refuges and Pleistocenic range expansions. Amphibia-Reptilia, 29: 35-47
Spellerberg, I. F. & Phelps, T. E. 1977. Biology, general ecology and behaviour of the snake, Coronella austriaca Laurenti. Biological Journal of the Linnaean Society, 9: 133-164.
Strugariu, A. 2007. A case of efficient long term sperm storage in Smooth Snake Coronella austriaca. Biota, 8: 79-82.
