A program céljai

 

• 1. Legfőbb célunk, hogy a monitorozásba bevont mintaterületek, kijelölt madárfajainak fészkelő állományáról (nagyságáról, változásáról) a legpontosabb adatokkal rendelkezzünk.
• 2. Szeretnénk minél több olyan új és aktív felmérőt bevonni ebbe a munkába, akik a jövőben más programjaink felméréseibe is bekapcsolódhatnának.
• 3. Mivel a program kiemelt célterületei a Fontos Madárélőhelyek (IBA-területek), illetve az ezekkel jelentős átfedésben lévő, a Natura 2000 hálózatba tartozó Különleges Madárvédelmi Területek (SPA-k), ezért az ott kijelölt mintaterületeket veszélyeztető tényezőkről is folyamatosan szeretnénk információkat gyűjteni.
• 4. Fontosnak tartjuk, hogy jelen programunk keretében minden olyan más program mintaterületeinek lehatárolását is elvégezzük, melyek esetében nem kizárólag a 2,5 x 2,5 km-es UTM négyzetek jelentik a mintaterületek alapegységeit.

Elvégzendő feladatok (időrendi sorrendben)
 

• 1. Elsőként a felmérő a jelentkezési lap visszaküldésével jelzi, hogy az adott évben részt szeretne venni a program felméréseiben. Ekkor azt is jelzi, hogy nagyvonalakban mely területeken belül vállalná a munkát.
• 2. Ezek után – a jelentkezéstől függően – a Központ munkatársa felveszi a kapcsolatot az illetővel, egyúttal megküldi a felmérésekkel kapcsolatos legfontosabb információkat és áttekintő térképeket, jelzi az első fontos teendőket. Ekkor jelezzük azt is, hogy a munkája során kikhez tud fordulni további információkért országos, regionális vagy helyi szinteken.
• 3. Ezután megküldjük a szükséges útmutatókat, adatlapokat, terepnaplókat és részletes terepi munkatérképeket, valamint a programoktól és területektől függően az egyéb kiegészítő anyagokat.
• 4. A központ által megküldött munkatérképek segítségével elvégzi a mintaterületek első bejárását és térképi lehatárolását, a megadott útmutatóban leírtak szerint (Útmutató a mintaterületek kiválasztásához és lehatároláshoz). A lehatárolt mintaterületekről készített térkép(ek) egy másolatát visszaküldi a Monitoring Központnak.
• 5. Attól függően, hogy a résztvevő Általános RTM („teljes” felmérés) vagy „egyszerűsített” felméréseket végez, az ismertetőben leírtak szerinti módszerekkel megkezdheti a terepi megfigyeléseket. Az Általános RTM felmérések részleteiről az RTM programismertetőben olvashat, az „egyszerűsített” felmérésekről jelen programismertető lentebbi oldalain (A fészkelő állományok felmérése az „egyszerűsített” program keretében).
• 6. A terepi felmérések során megfigyelési adatait jegyzetfüzetébe és munkatérképein rögzítheti, a napi munka után a mellékelt adatlapon összegezheti (Egyszerűsített felmérések adatlapja).
• 7. A felmérések végeztével az egyes mintaterületeken (erdei-, vizes- és agrár-területek) a kijelölt fajok fészkelési adatait kell összegeznie az adatlap összesítő soraiban (Egyszerűsített felmérések adatlapja).
• 8. A mintaterületek bejárásai során, lehetőségeihez mérten jegyezzen fel minden olyan tényezőt, melyek veszélyeztethetik az élőhelyeket és az ott fészkelő fajokat. A felmérési időszak végén ezeket a mellékelt adatlapon összesítse (Veszélyeztető tényezők felmérése madárélőhelyeken - Általános adatlap).
• 9. A kitöltött adatlapokat és térképeket a Monitoring Központ címére kell megküldenie, ahol az adatfeldolgozás történik. (A későbbiekben az adatok feldolgozásába maguk a résztvevők is bekapcsolódhatnak, s az interneten keresztül elérhető adatbázisba saját maguk tölthetik fel adataikat.)

Útmutató a mintaterületek kiválasztásához és lehatárolásához

Az alábbiakban rövid útmutatást adunk a „Kedvenc Madarászhelyem” program mintaterületeinek kiválasztásáról és lehatárolásáról, de ezek a szempontok más olyan programok esetében is használhatóak, amelyeknek nem a 2,5 x 2,5 km-es UTM négyzetek a mintaterületi egységei. A kiválasztás és lehatárolás során természetesen mindenkinek mérlegelnie kell, a saját terepi tapasztalatai alapján, hogy az alábbiakban leírtakból mit tud megvalósítani.

Alapvető szempontok a mintaterületek kiválasztásához
 

• Fontos szempont egy mintaterület kiválasztásakor, hogy olyan területet válasszon, amit hosszútávon évről-évre képes lesz felmérni, ugyanis értékelhető adatokat csak rendszeres munkával szerezhetünk.
• Lehetőség szerint olyan területeket válasszon, amelyeket könnyen, rövid időn belül, rendszeresen meg tud közelíteni. Ne válasszon több száz kilométer távolságban elhelyezkedő mintaterületeket!
• Előnyös, ha már régóta ismeri, esetleg rendszeresen végzett korábban is megfigyeléseket a kiválasztott területeken.
• Fontos, hogy a vizsgálandó területek szabadon látogathatóak legyenek. Semmiképpen se válasszon olyan körbezárt magánterületeket, ahová tilos a bejárás, vagy olyan iparterületeket, katonai gyakorlótereket, ahová csak külön engedélyekkel juthatna be!
• Ha a felmérésre kijelölt mintaterülete fokozottan védett területre esne, akkor vagy másik területet kijelölésére kérjük, vagy jelezzük, hogy melyik hatósággal kell felvennie a kapcsolatot a felmérések elvégzéséhez szükséges engedélyek megszerzéséhez.

Útmutatás a mintaterületek lehatárolásához

Ajánlások a mintaterületek méretének meghatározásához
 

• Maximum akkora területet határoljon le, amekkorát egy reggel és kora délelőtt folyamán (maximum 3-4 óra) be tud járni. A lehatároláskor vegye figyelembe, hogy a különböző terepviszonyokkal rendelkező területeken ez más és más lehet.
• Az, hogy mekkora területet tud felmérni, erősen függ az adott terület domborzati viszonyaitól, hiszen egy hegyvidéki erdős területen jóval kisebb területet képes bejárni, mint egy síkvidéki pusztán.
• Arra is legyen figyelemmel, hogy a madarak megfigyelése során nem tud olyan gyorsan haladni, mint amikor csak keresztülvág egy-egy területen.
• Mivel a „Kedvenc Madarászhelyem” program „egyszerűsített” felmérései során viszonylag gyakori fajok territórium-térképezését kell elvégezni, ezért túlságosan nagy mintaterületek lehatárolását nem támogatjuk.
• Egy-egy mintaterület lehetőség szerint minimum 5-10 hektáros legyen, de ne válasszunk 25-30 hektárnál nagyobb területeket. Ha ennél nagyobb területeket szeretne bevonni a felmérésbe, akkor érdemes azokat felosztania kisebb egységekre, vagy egyeztessen a program koordinátoraival a lehatárolás részleteiről.

Hol és hogyan húzzuk meg a határokat?

• Nagyon megkönnyíti a munkánkat, ha a vonalas létesítmények mentén jelöljük ki a területek határait, pl. utak, földutak, nyiladékok, vasútvonalak, légvezetékek, kerítések, csatornák.
• A természetes vízrajzi vagy domborzati határok is megfelelő, jól látható határvonalként használhatóak fel, pl. vízfolyások, folyók, gerincek, bércek, völgyek, vízmosások.
• Hasonlóan jó határok lehetnek, egy-egy jellegzetesen különböző élőhelytípus által kijelölt szegélyek, mint pl. erdő-nyílt terület, szántó-nádas mocsár stb. találkozásának határai.
• Ha egy terület nagyon mozaikos, komplex élőhely-mintázattal, akkor ne aprózzuk el túlságosan.
• Nagy segítség lehet, ha a térkép mellett rendelkezünk GPS-szel, s azt használjuk a lehatárolások során, valamint később a madarak megfigyelései során is.
• A programismertető későbbi oldalain példákat talál a területek lehatárolásával kapcsolatban.

Példa, a területek lehatárolására

A fészkelő állományok felmérése az „egyszerűsített” program keretében

Alapvető információk

Mintavételi egység: A megadott módszer szerint lehatárolt kisebb területek (pl. vizes élőhelyek, erdőrészletek, rétek vagy más jól körülhatárolható mozaikos élőhely komplexek).

Érintett területek, mintavételi módszer: Az ország teljes területén, a felmérő és a központ által egyeztetett mintaterületeken. Főként az IBA-területeken és az „aktív” MMM mintaterületeken ajánljuk a területek kiválasztását, de más területek is bevonhatóak a programba.

Felmérendő paraméterek: fészkelő párok száma, élőhelytípusok, veszélyeztető tényezők

Számlálási módszerek: Az alkalmazott módszer az egyes fajcsoportok esetében változó lehet, általában azonban az ún. territórium-térképezést használjuk. (abszolút módszer)
A territórium-térképezés módszerét az „abszolút” eljárások közé szokták sorolni, hiszen megfelelő használat mellett pontos (abszolút) denzitás adatokat szolgáltat. Ezen fontos előnye mellett hátránya, hogy sok terepmunkát igényel, ezért országos programok esetében használata korlátozottan lehetséges. Egységnyi idő alatt sokkal kisebb területek felmérése lehetséges, mint a kevésbé pontos denzitás adatokat szolgáltató un. „relatív” módszerekkel (pl. pontszámlálás, vonaltranszekt). Általános felmérések esetén, amikor egy-egy terület összes fészkelő fajának territóriumait szeretnénk pontosan feltérképezni, a módszer használatához nagy tapasztalat szükséges és az eredmények összesítése sem egyszerű. Ezért országos programoknál elsősorban a ritka fészkelő fajok esetén használjuk a territórium-térképező módszert.
Mivel a „Kedvenc Madarászhelyem” program esetében viszonylag kis mintaterületek (maximum 25-30 hektár) felmérést végezzük, s az „egyszerűsített” program keretében csak 3-4 faj számlálását kell elvégezni, de ezekről szeretnénk a lehető legpontosabb adatokkal rendelkezni, ezért használjuk ezt a módszert. A mintaterületek kiválasztásakor ezért is fontos, hogy olyan helyeket válasszon, amelyeket jól ismer, és ahol rendszeresesen tud majd megfigyeléseket végezni.

Szükséges alapvető ismeretek: A megadott fajok terepi felismerése, megfelelő terepi tájékozódási ismeretek a területek lehatárolásához.

Terepi munka ideje: Mintaterületenként 5-8 alkalom (március - július között), a felmért fajoktól függően.

A program által biztosított anyagok: programismertető, adatlapok, munkatérképek, DVD vagy CD kiadványok

Szükséges vagy használható eszközök: kézitávcső, jegyzetfüzet, íróeszközök, GPS (opcionális)

A kiválasztott fajok

Búbos vöcsök (Podiceps cristatus)
Bölömbika (Botaurus stellaris)
Barna rétihéja (Circus aeruginosus)
Nyaktekercs (Jynx torquilla)
Hamvas küllő (Picus canus)
Zöld küllő (Picus viridis)
Fekete harkály (Dryocopus martius)
Nagy fakopáncs (Dendrocopos major)
Balkáni fakopáncs (Dendrocopos syriacus)
Közép fakopáncs (Dendrocopos medius)
Fehérhátú fakopáncs (Dendrocopos leucotos)
Kis fakopáncs (Dendrocopos minor)
Erdei pacsirta (Lullula arborea)
Mezei pacsirta (Alauda arvensis)
Nádirigó (Acrocephalus arundinaceus)
Tövisszúró gébics (Lanius collurio)
Sordély (Miliaria calandra)

A számlálások részletei, a megfigyelési adatok adminisztrációja, fészkelőállomány összesítése

A területek lehatárolása után elkezdheti a fészkelő állomány felmérését az alábbiak szerint:

• 1. A felmérendő fajoktól függően a megadott időszakokban minimum 5-8 alkalommal járja be a vizsgált mintaterületet és jegyezze fel a fajok megfigyeléseivel kapcsolatos fontos adatokat jegyzetfüzetébe és a munkatérképre. A felmérési időszakon belül lehetőség szerint egyenletesen elosztva jelölje ki a megfigyelési napokat (pl. áprilisban 2-3, májusban 2-3, júniusban 1-2 megfigyelési nap legyen).
• 2. Attól függően, hogy a felmért mintaterülete erdei-, vizes- vagy agrár-terület, más-más fajok felmérését kell elvégeznie, s annak megfelelő adatlapot kell használnia az adatok dokumentálására.
• 3.A mintaterületeket lehetőség szerint minden alkalommal teljes egészében be kell járnia. Ezt teheti úgy, hogy kijelöl egy állandó útvonalat, amely mentén a terület összes potenciális fészkelőhelyére (a vizsgált fajokra vonatkozóan) rálátása (vagy „ráhallása”) van, így az előforduló madarak nagy valószínűséggel észlelhetőek lesznek. A területbejárást az egyes napokon végezheti más-más útvonalon is, a lényeg, hogy a teljes területre vonatkozóan lehetősége legyen a madarak észlelésére.
• 4. Az útvonalak sűrűsége természetesen más és más lehet a felmérendő fajoktól és a terület élőhelyeinek típusai szerint is. Pl. a bölömbika messze hangzó hangja vagy egy nádirigó éneke más távolságokból észlelhető, de egy erdei- és egy agrár-élőhelyen sem ugyanakkora távolságot látunk be megfelelően. Ennek tudatában alakítsuk ki útvonalunkat. Pl. erdei élőhelyen 100-200 méterenként, nyíltabb területeken akár 300-400 méterenként is lehetnek az útvonalak, a látó- és hallótávolságtól függően.
• 5. Egy-egy napi területbejárás útvonalát rajzolja fel a térképre, hogy később pontos információi legyenek a terület felmérésének teljességéről.
• 6. A megfigyeléseket kora reggel és délelőtt kell elvégeznie, lehetőség szerint 5 és 10 óra között. (Az olyan vizes élőhelyeken, amelyek alkalmasak lehetnek a bölömbika fészkelésére, érdemes egy-két éjszakai felmérést is beiktatni.)
• 7. A megfigyeléseket lehetőség szerint szélcsendes, csapadékmentes napokon végezze, mert ilyenkor sokkal jobb a madarak észlelésének valószínűsége.
• 8. Minden olyan észlelést jegyezzen fel (egyedek, viselkedés stb.), ami a terepmunka után segítheti a fészkelő párok számának meghatározását. Pl. éneklő hím, territórium-harc, násztevékenység, párzás, lakott fészek, fészekanyagot vagy táplálékot hordó hím vagy tojó egyed, fiókák, frissen kirepült fiatal madarak stb.
• 9. A terepi felmérések alatt a munkatérképeken történő jegyzetelés során használhatja a territórium-térképezéshez használatos egységes kódokat, amelyek kis gyakorlat után jelentősen egyszerűsíthetik a térképi jegyzetek elkészítését.
• 10. A terepmunka előtt a térképből készíthet tetszés szerinti másolatot, s minden megfigyelési nap jegyzeteit külön-külön térképen rögzítheti vagy az egyes napok adatait jelölje más-más színnel ugyanazon a térképen. A második lehetőséget csak akkor válassza, ha várhatóan nem túl sok madár fészkel az adott területen, mert a munkatérképen a jegyzetek túlzsúfoltsága miatt esetleg nem tudja majd értelmezni az adatokat.
• 11. A napi terepi munka után tisztázza le az adott napi megfigyelések jegyzeteit és töltse ki a megfelelő adatlap megfelelő sorát is.
• 12. A költési szezon vége felé, ha már elvégezte a szükséges számú felmérést, összesítenie kell a mintaterületre vonatkozó adatokat. Ekkor a rendelkezésére álló megfigyelési adatok felhasználásával határozza meg a fészkelő párok számát. (A valószínűsíthetően költésbe kezdett párok számát, nem pedig a sikeresen költő párokat, mivel az esetek többségében azok száma kevésbé pontosan határozható meg.) (A terepi felmérések után madárfajonként egy-egy külön térképre átrajzolhatja az egyes terepnapok észleléseit (pl. külön színnel vagy „A”-val, „B”-vel, „C”-vel stb. jelölve az egyes napok adatait). Az összetartozó-, közeli pontokat körülhatárolva kapja meg az egyes territóriumokat. Legalább 2-3 pont határoz meg egy territóriumot.)

Példa a térképek használatára a napi megfigyelési munka során

Letölthető programismertetők és adatlapok

A „Kedvenc Madarászhelyem” program ismertetője >>
A programismertető példákat is tartalmaz a területek lehatárolásával, a munkatérképek használatával és az adatlapok helyes kitöltésével kapcsolatban, valamint tartalmazza a territórium-térképezés terepi jegyzeteléséhez használható egységes kódokat is.
Összeállította: Nagy Károly, Králl Attila és Papp Ferenc
Frissítve: 2008. március (1346 kB)

Agrár élőhelyek - egyszerűsített felmérések adatlapja - „Kedvenc Madarászhelyem” (.doc) >>
Elektronikusan is kitölthető verzió, MS Word dokumentum formátumban.
Ezen az adatlapon, az agrár élőhelyeken (gyepek, szántók és vegyes agrár-területek) végzett „egyszerűsített felmérések” kijelölt fajainak fészkelési adatait összesítheti.
Frissítve: 2008. március (89 kB)

Agrár élőhelyek - egyszerűsített felmérések adatlapja - „Kedvenc Madarászhelyem” (.pdf) >>
Nyomtatható verzió, PDF dokumentum formátumban.
Ezen az adatlapon, az agrár élőhelyeken (gyepek, szántók és vegyes agrár-területek) végzett „egyszerűsített felmérések” kijelölt fajainak fészkelési adatait összesítheti.
Frissítve: 2008. március (136 kB)

Erdei élőhelyek - egyszerűsített felmérések adatlapja - „Kedvenc Madarászhelyem” (.doc) >>
Elektronikusan is kitölthető verzió, MS Word dokumentum formátumban.
Ezen az adatlapon, az erdei élőhelyeken végzett „egyszerűsített felmérések” kijelölt fajainak fészkelési adatait összesítheti.
Frissítve: 2008. március (96 kB)

Erdei élőhelyek - egyszerűsített felmérések adatlapja - „Kedvenc Madarászhelyem” (.pdf) >>
Nyomtatható verzió, PDF dokumentum formátumban.
Ezen az adatlapon, az erdei élőhelyeken végzett „egyszerűsített felmérések” kijelölt fajainak fészkelési adatait összesítheti.
Frissítve: 2008. március (140 kB)

Vizes élőhelyek - egyszerűsített felmérések adatlapja - „Kedvenc Madarászhelyem” (.doc) >>
Elektronikusan is kitölthető verzió, MS Word dokumentum formátumban.
Ezen az adatlapon, a vizes élőhelyeken végzett „egyszerűsített felmérések” kijelölt fajainak fészkelési adatait összesítheti.
Frissítve: 2008. március (84 kB)

Vizes élőhelyek - egyszerűsített felmérések adatlapja - „Kedvenc Madarászhelyem” (.pdf) >>
Nyomtatható verzió, PDF dokumentum formátumban.
Ezen az adatlapon, a vizes élőhelyeken végzett „egyszerűsített felmérések” kijelölt fajainak fészkelési adatait összesítheti.
Frissítve: 2008. március (134 kB)

Veszélyeztető tényezők felmérése madárélőhelyeken - Általános adatlap és útmutató (.doc) >>
Elektronikusan is kitölthető verzió, MS Word dokumentum formátumban. (217 kB)

Veszélyeztető tényezők felmérése madárélőhelyeken - Általános adatlap és útmutató (.pdf) >>
Nyomtatható verzió, PDF dokumentum formátumban. (214 kB)