Az elmúlt hetek eseményei alapján úgy tűnik, minden eddiginél több támogatás lesz elérhető a Közös Agrárpolitika kereteiből a mezőgazdasági ágazat számára. A természetvédelmi, a vadgazdálkodási és a méhészeti ágazat továbbra is kiáll amellett, hogy a megemelt forrásokkal az agrártáj természeti értékeinek védelme elengedhetetlen feladatunk.

A következő támogatási ciklustól – bár csökkennek az átalakuló közös agrárpolitika EU-s forrásai – a magasabb nemzeti támogatás miatt nőni fognak a mezőgazdaságba áramló támogatások. Az  MME számításai szerint a hazai társfinanszírozás jelentős növelésével az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) mintegy 3200 milliárd forint keretből fog gazdálkodni, míg az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) nagyjából 4400 milliárd forintot fog kitenni a hazai agrárköltségvetésben a 2012–2027 közötti időszakban. Ez, összevetve például a korábbi (2014–2020) időszak EMVA keretével, háromszoros növekedést jelent.

Az EU-s mezőgazdasági kifizetések jelenlegi reformja mellett ez azt is jelentheti, hogy szerencsésen találkozik a vidéki területekre, döntően mezőgazdaságra, vidékfejlesztésre szánt több forrás és a növekvő magasabb környezeti elvárás. A következő támogatási időszak támogatási szerkezete – a környezeti problémák súlyosbodására és tagállamok közvéleményének nyomására reagálva – egy sor stratégiai célban nagyobb környezeti teljesítményt vár el. Ezek mellett hasonló elvárásokat fogalmaz meg a "Termőföldtől az asztalig" (From farm to fork) stratégia és az EU, majd a tagállamok saját biodiverzitás stratégiái is.

A környezeti teljesítmény további fokozására nagy szükség van, mivel az agrárterületek környezeti állapota leromló tendenciát mutat: a madárállományok jelentős, 30 %-os csökkentést mutatnak; a beporzó rovarok, így például a háziméh-állományok leromlása a növényvédőszerek hatására vezethető vissza, és az apróvadfajok (fogoly, mezei nyúl) visszaszorulása is kimutatható. A mezőgazdasági természeti sokféleség csökkenése érezhető gazdasági károkat okoz.

„A méhészeti, a vadgazdálkodási és a természetvédelmi ágazat képviselőivel nemrégiben megállapodást írtunk alá, melyben rögzítettük az új költségvetési időszakra megszülető agrártámogatásokkal kapcsolatos várakozásainkat és közös javaslatainkat. A jelenlegi keretek azt mutatják, hogy lesz lehetőség ennek a megvalósítására is.” – mondta Bross Péter az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke.

„A vadgazdálkodási, a méhészeti és a természetvédelemi szakterületek céljai elérésében közös sorson osztoznak. Mindhárom ágazat működését alapjaiban határozza meg a mezőgazdasági földhasználat mikéntje. A természetes élőhelyfoltok védelme, a szegélyélőhelyek megőrzése, az apróvadbarát földművelés támogatása nélkül nem biztosítható a vadgazdálkodás sikeressége a jövőben.” – állapította meg Bajdik Péter, az Országos Magyar Vadászkamara főtitkára.

„Az előző támogatási ciklusok folyamatos reformja, az agrártámogatások zöldítése mellett sem sikerült a kedvezőtlen természeti folyamatokat lelassítani. Talán ez az utolsó esélyünk, hogy a pusztulóban lévő agrárkörnyezet számunkra fontos elemeit megmentsük. Célzott, magas környezeti hozzáadott értékű agrár-környezetgazdálkodási kifizetésekkel, a Natura 2000 területek támogatásával és a mezőgazdasági intenzifikáció kedvezőtlen hatásainak kiküszöbölésével erre lehet megoldást találni. A megfelelő támogatási eszközök kidolgozása mellett kiemelt fontosságú a természetbarát gazdálkodási módot választó gazdálkodók előnyhöz juttatása az agrártámogatások odaítélése során. Meggyőződésünk, hogy a nemzeti társfinanszírozással megemelt az agrártámogatások esetében sem érhetjük be kevesebbel: a háromszoros forrásbővüléssel arányos növekedést kell elérni a természeti sokféleség védelmét szolgáló intézkedések célterületeiben!” – hangsúlyozta Dr. Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ügyvezető igazgatója.
 

Kérjük, ne felejtse, hogy az MME tagság mellett többféle támogatással és a
személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásával is segítheti egyesületünk
munkáját. Köszönjük!