Bár az eset teljes mértékben a zöld hatóság és a területileg illetékes nemzeti park hatáskörébe tartozik, ahol jelenleg is folyamatban van a megfelelő eljárás, az MME mégis próbált az ügy felderítése érdekében minél több hiteles információt begyűjteni. 

Mióta a Facebookon többen felhívták figyelmünket az esetre, felvettük a kapcsolatot a hatósággal és a területileg illetékes nemzeti parkkal is, így megtudtuk, hogy június 6-án filmforgatás miatt kezdődtek földmunkák Dunakeszin, a helyszínen a nemzeti park szakembere is járt rendszeresen. A földmunkák egy sík, gyepes területen zajlottak, ezt a gyepet törték fel és ebbe vájták ki a forgatáshoz szükséges teljesen új árkot (ezek a képek láthatóak a „botrányt” elindító facebook posztokon is, itt is látszik, hogy a homokos részt gyep veszi körül, pont ilyen gyep fedte a kérdéses területet is), tehát itt gyurgyalag szinte kizárt, hogy fészkelt. A facebook poszt és a fotók >>ITT<< láthatók.

Ám a közelben a természetvédelmi őr felfedezett egy járatrendszert, ami 11 lakott üreget foglalt magába. Megtörtént a GPS-es felvétel az üregek helyzetéről és megegyezés született a filmforgatást végző céggel, hogy a lakott telep közelében nem végez munkálatokat.  A nemzeti park szakembere folyamatosan látogatta a területet és június 7-én észlelte, hogy a lakott üregek közelében is munkálatok történtek, így jelezte aggályait a cég felé. A gépkezelőt a filmforgatásért felelősök elbocsátották, a lakott költőüregeket szalaggal elkerítették. A forgatócsoport június 9-én levonult a területről.  A terület nem védett, nem esik Natura 2000 oltalom alá, a gyurgyalagok még csak a költőüregek kialakítását végzik és a tojásrakás időszakában vannak (tehát fiókák még nincsenek). Tekintettel a fentiekre, ha károsítás is merül fel, az legfeljebb a zavarás tényét meríti ki. 

A mai napon az MME munkatársa a területileg illetékes nemzeti park szakemberével ismét a helyszínre látogatott. Azt tapasztalták, hogy egy kanyargós, több helyen elágazó, kb. 250 méter hosszú, régi árokban 8-10  pár gyurgyalag próbál költeni.  Az árkot jelentős mértékben benőtte a fű, alig látni, ezért csak néhány ponton alkalmas fészkelésre, a gyurgyalagok ugyanis a növényzettől megtisztított partfalakat részesítik előnyben. Az egyik árok eleje kb. hat méter hosszan be volt temetve, de a korábbi adatok alapján ott nem volt fészek. Ennek ellenére a betemetett árkot kollégánk a természetvédelmi őrrel karöltve kibontotta, de költőüreget nem találtak, vagyis fészkek nem kerültek betemetésre. A gyurgyalagok egy részét látni lehetett, valószínűleg a megbontott részen fognak költőüreget ásni, mert a friss, tiszta falakat különösen kedvelik.

A régi árok egy félig betemetett szakasza, a közelben lévő költőüreg és a betemetett szakasz újra kiásása (Fotók: Bagyura János)

A hatósági vizsgálat már folyik, mind az MME, mind a nemzeti parkos kollégák továbbra is szemmel tartják a területet és amennyiben bármilyen további zavarást észlelnek, az előírtaknak megfelelően fognak eljárni. 

Civil szervezetként az MME az alábbiakat teszi a gyurgyalagok védelmében:

• Helyi csoportjaink a költési idő megkezdése előtt karbantartási munkát végeznek a költőhelyként használt homokos partfalakon, Kókán pl. áprilisban 150 m2 partfalat újított fel helyi csoportunk. 
• Méhészeti fórumokon veszünk részt, hogy az olykor méhekkel is táplálkozó gyurgyalag által okozott konfliktus csökkenjen
• Idén kísérletképpen méhlegelőt létesítettünk egy gyurgyalagtelep közelében, melyet rengeteg beporzó rovar látogat, ami több táplálékot jelent a gyurgyalagnak és a méhészekkel lévő konfliktust is enyhíti
• Az MME Monitoring központja által koordinált Ritka és telepesen fészkelő madarak monitoring programja keretében rendszeres állományfelmérést végzünk

Élőhelykezelési munkák és méhlegelő a Tápióságban (Fotó: Kertész László)

2017.06.12.