A magyar természetvédelem megerősítéséért tavaly indított kezdeményezés nem ért véget a Magyar Természet Napjának megalapításával, és a nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelésében lévő állami tulajdonú védett természeti területek átcsoportosításának megakadályozásával. Jelenleg ugyanis a Natura 2000 védettség alá eső területek magántulajdonba adása veszélyezteti a természetvédelem érdekeit.
A három természetvédelmi civil szervezet egy héttel ezelőtt hivatalos levélben

jelezte a földművelésügyi miniszternek a „Földet a gazdáknak!” Program keretében az állami tulajdonú földek földművesek részére történő értékesítéséhez szükséges intézkedésekről szóló 1666/2015. (IX. 21.) Kormányhatározat végrehajtásával kapcsolatos aggályait.
„A kormányrendelet azon pontja, amely a földek értékesítésének köréből kiemeli a természetvédelmi területeken elhelyezkedő termőföldeket, természetvédelmi szempontból nagy jelentőséggel bír. A határozat kimondja, hogy természetvédelmi területek és erdők esetében nem lehetséges az állami területek értékesítése, de sajnos nem definiálja ezt kellő pontossággal. Ezen területek közé tartoznak ugyanis az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű Natura 2000 területek is, amelyek esetében a már állami tulajdonban lévő földrészletek megtartása jelenti a legerősebb garanciát a nemzetközi természetvédelmi kötelezettségek teljesítésére” – mondta Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatója.

A határozat ezen pontjára az alapvető jogok biztosának jövő nemzedékekért felelős helyettese is felhívta a figyelmet nyilatkozatában, és aggodalmát fejezte ki a Natura 2000 területek magánkézbe adásával kapcsolatosan.

Ennek ellenére október 15-én a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet honlapján megjelent a 3 hektár térmértéket meghaladó földrészletek értékesítésére vonatkozó hirdetmény, amelyben számos Natura 2000 védettség alatt álló terület is szerepel.

„A természetvédelem hazai és közösségi céljait a leghatékonyabban a termőföldek állami tulajdonban tartásával lehet elérni, mivel a magánkézben lévő területeken a természetvédelmi érdekérvényesítés eszközrendszere jóval korlátozottabb, mint az állami tulajdonú területek esetén. Az állami tulajdon lehetőséget nyújt arra, hogy a társadalmi-gazdasági viszonyok és elvárások megváltozására – például a klímaváltozás miatt egyre erősebben felmerülő klímaalkalmazkodás kapcsán – a földhasználat térségi szinten átgondolt, nagyléptékű megváltoztatásával, vagy a földterületek kezelésébe bevont társadalmi csoportok módosításával reagáljon. Magántulajdon esetében ez a lehetőség megszűnik” – mondta Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.

Fontos szempont az is, hogy az erdők ki vannak zárva a magánkézbe adásból a kormányhatározat alapján. Az erdők a faanyag-termelésen túl olyan kulcsfontosságú közfunkciókat látnak el, mint a vízszabályozás, a mikroklíma stabilizálása, a szénmegkötés, vagy az erózióvédelem. Az erdők esetében különösen igaz, hogy nagyobb táji egységekben (hegycsoportok, vízgyűjtő területek) fontos tervezni és kivitelezni a hasznosítást és a különböző funkciók szétválasztását, ami szétdarabolt tulajdonosi szerkezet esetén nehezebben hajtható végre.

„A természeti erőforrások közösségi birtoklása lenne az igazi megoldás a kormány által is jelzett problémákra. Az állami földek elsősorban közjólétet kell, hogy szolgáljanak, amely a védett területek esetén elsősorban a természetvédelmi funkciót jelenti. Ezért is fontos, hogy a természetvédelmi oltalom alatt álló állami tulajdonú területek kerüljenek a nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelésébe” - mondta Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke.

A fentiek alapján kéri a három szervezet a minisztert nyílt levelében a Natura 2000 területek állami tulajdonban tartására.