Néhány szó a fajról

Az erdei fülesbagoly a leggyakoribb települési bagolyfaj napjainkban. Ennek egyik oka rendkívül nyitott fészkelőhely-választási viselkedése lehet. Rokonsága többi képviselőjéhez (és a sólymokhoz) hasonlóan az erdei fülesbagoly sem épít fészket, fák korhadt üregeiben, vastagabb törzselágazásokban, varjak, ölyvek, sasok és gólyák üres fészkeiben költ, de balkonládába is beköltözhet.

Alapvetően kisrágcsálókra vadászó madárként az erdei
fülesbagoly egész évben talál táplálékot a lakott
területeken is (Fotó: Orbán Zoltán).

Települési megélhetését az is segíti, hogy éjszakázó énekesmadarakat is képes zsákmányolni, a lakott területek bőséges táplálék- és búvóhelykínálatát kihasználva pedig az erdei fülesbaglyok telente csapatosan jelennek meg országszerte a belterületeken is.

A falvak, városok kedvező élőhelykínálatának köszönhetően a közepes termetű,
alkalmazkodóképes erdei fülesbagoly gyakori fészkelője az urbánus
környezetnek. Ez a madár egy utcai fának az alsó törzselágazásban
fészkel – 3 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

A faj alkalmazkodóképességének szélsőséges példájaként ezeknek a fiókáknak a
szülei anno úgy döntöttek, hogy utódneveléshez tökéletesen megfelelő ez
a balkonláda is (Fotó: Monoki Ákos).

 

HOGYAN TELEPÍTSÜK?

Az erdei fülesbagoly tehát nem túl válogatós fészkelőhely tekintetében, ami jelentősen megkönnyíti a segítésüket, megtelepítésüket. Cikkünkben erre mutatunk két kevésbé ismert és egy hagyományos lehetőséget.

Ezekből a kiindulási anyagokból, eszközökből potenciális erdeifülesbagoly-
fészkelőhelyeket kaphatjuk némi barkácsolás segítségével
(Fotó: Orbán Zoltán)

 

Vesszőkosár

A vesszőből font eszközök évezredeken keresztül szolgálták az emberek megélhetését és kényelmét terménytárolóként, halfogó vejszeként és varsaként vagy éppen épületfalak vázaként. A műanyagok elterjedése sajnos háttérbe szorította a változatos méretű és formájú vesszőkosarakat is az elmúlt néhány évtizedben, ennek következtében viszont – az erdei fülesbaglyok nagy előnyére – rengeteg háztartásban kallódnak ezek kihasználatlanul.

Az ilyen nagyobb méretű, régi (a képen) vagy új, kerek vagy ovális vesszőkosarak
egyaránt alkalmasak erdei fülesbaglyok fészkelőhelynek, ha fészekalapként
száraz füvet vagy hullott faleveleket (a képen) teszünk beléjük
(Fotó: Orbán Zoltán).

 

Az erős és tartós vesszőkosárba helyezett fészekanyagba (mivel a baglyok nem építenek fészket) a tojó sekély mélyedést tud kialakítani a tojások számára. A lehulló csapadék a vesszőfonat réseink resztül akadálytalanul távozhat a műfészekből, így a tojásokat és a fiókákat sem fenyegeti a befulladás, a megfázás veszélye.

Egy-egy ilyen, a kortól megbarnult vesszőkosár is hosszú évekig szolgálhatja
a baglyok költését (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Mindazonáltal néhány perces munkával ezeknek a vesszőkosár-műfészkeknek az élettartama jelentősen megnövelhető, akár 5-10 évre is kitolható.

 Ehhez csak némi csibedrótra van szükség (Fotó: Orbán Zoltán).

 

A dolog lényege, hogy a vékony, de rendkívül erős és tartós csibedrótból külső burkolatot készítsünk a vesszőkosár számára. Ezzel a megoldással a kosár akkor sem esik szét, akkor is alkalmas fészkelőhely marad, amikor az idő vasfoga hatására a vékony vesszőszárak eltörnek, elkorhadnak.

A csibedróttekercsből vágjunk le egy olyan hosszú csíkot, ami néhány centis
átfedéssel kényelmesen körbeéri a kosarat; a drótcsík szélessége pedig
akkora legyen, hogy a kosár felső peremétől, az aljánál behajtva kissé
nyúljon túl a fenéklap felénél – 5 fotó, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán).

 

Ha minden anyag a rendelkezésünkre áll, akkor a vesszőkosár-műfészek dróthálós megerősítése negyed óra alatt elvégezhető, és máris kereshetjük a megfelelő helyet a kihelyezéshez. Ehhez a 3-6 méter közötti magasság már megfelelő – ez a magasságtartomány a csatornatisztításhoz is használt széthúzható alumíniumlétrákkal elérhető, és az erdei fülesbaglyoknak is megfelelő.

A hely kiválasztásánál olyan ágvillát, törzselágazást keressünk, ahol esetleg a környező ujjnyi-kétujjnyi vastag, hajlékony ágak is segíthetik a kosár rögzítését. Az alábbiakban egy ilyen példát mutatunk be.

Ezen a hársfán a törzs vastag V alakú elágazása és néhány vékony ág kínált jó
kihelyezési pontot – 12 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán). 

Az ágak kilombosodását követően a kosár műfészek alig lesz észrevehető, az
elkövetkező hetekben viszont még könnyen rátalálhatnak a fészkelőhelyet
kereső baglyok – 4 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Kis (fém)hordó

Technikai értelemben az erdei fülesbaglyok fészkelőhellyel kapcsolatos legfontosabb kritériuma az, hogy innen ne guruljanak el a tojások és elbírja a fiókákat. Ebből következően számos használati tárgyunk felhasználható műfészekként. Ezt demonstrálandó, az előbb látott vesszőkosár után most következzen egy szokatlanabb eszköz – egy kis fémhordó példájának bemutatása. [Ez egyébként tavaly már bemutatkozott hasonló szerepben, akkor a 2015 év madara a búbosbanka kampány keretében a közepes termetű odúköltők segítése kapcsán demonstrálta, hogy egy-egy alkalmatos "limlomot" miként tudunk a madarak segítésére felhasználni.]

Az alábbiakban lépésről lépésre haladva megnézzük, miként lesz ebből
a látszólag kidobandó kacatból ...

... ilyen erdeifülesbagoly-fészkelőhely (Fotók: Orbán Zoltán).

1. fázis: a küszöb elkészítése – 18 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

2. fázis: az árnyékoló és álcázó borítás elkészítése – 8 fotó, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán).

 

Amint láttuk, az erdei fülesbagoly nem túl válogatós, ha fészkelőhely-választásról van szó. Ezt kihasználva a mesterséges költőládák, így a most elkészítet hordó is kihelyezhető fára és épületfalra is.

A fémhordó költőláda diófára telepítve (Fotó: Orbán Zoltán).

Fára helyezéshez a legjobb olyan helyet keresni, ahol a hordó két kellően erős ág
közé szorítva rögzíthető – 4 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

Ugyan az a műfészek ereszcsatorna hajlatába felszerelve – 4 fotó, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán).

És melléképületen – 3 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

Az MME Kókai Munkacsoportja, ma Tápió-vidéki Helyi Csoportja sikerrel alkalmazott
ilyen kreatív hengerodúkat is erdei fülesbaglyok megtelepítésére – 4 fotó,
katt a képre (Fotók: MME Kókai Munkacsoport).

 

Egy célzott eszköz - a vércse költőláda

Míg az eddig bemutatott műfészkek inkább kis darabszámú kézműves megoldásoknak tekinthetőek, a mesterséges deszkaodúcsaládba tartozó, az MME web boltjában forgalmazott vércse költőláda gyors és nagy mennyiségű eszköztelepítést tesz lehetővé.

Az elmúlt évtizedek tapasztalatai azt mutatják, hogy ezekbe a nagyméretű "C" odúhoz
hasonlító, félig nyitott előlapú költőládákba a kék és vörös vércsék mellett az
erdei fülesbaglyok is előszeretettel beköltöznek (Fotó: Orbán Zoltán).

Kotló erdei fülesbagoly megfigyelőtorony oldalára szerelt vércse költőládában
(Videó: Orbán Zoltán).

 

Érdemes tehát települési környezetben is használni, kipróbálni ezeket a költőládákat a faj segítésére. Kis szerencsével az is előfordulhat, hogy nem bagoly, hanem saját fészket szintén nem építő vörös vércse, esetleg kabasólyom, vagy saját fészket építő csóka költözik ebbe vagy a megelőző két műfészektípus valamelyikébe.

Ha olyan ládát vásárolunk, vagy mi magunk készítjük el ezt, aminek nincs csapadéktól
védő, az eszköz élettartamát jelentősen meghosszabbító tetőszigetelése, ...

... ezt egy-két költőláda esetén könnyen, olcsón és gyorsan elkészíthetjük akár egy
nagyobb nejlonzsákból is – 3 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

A nejlon hátránya, hogy a Nap UV-sugárzásának hatására néhány év alatt törékennyé
válik (a gyári odúkon éppen ezért szoktunk vékony fémlemez- vagy vastagabb
kátránylapos szigetelést használni). Ha van otthon némi nádszövetmaradék,
akkor ebből érdemes egy plusz védőréteget a tetőre, a nejlonra
fektetni – 7 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

A félig nyitott bejárati oldalú vércseláda tetejének belső oldalára akár egy tenyérnyi
tükröt is felszerelhetünk (ragasztással vagy oldalsó szorítólécekkel). Ezzel a
megoldással létra nélkül is ellenőrizhetjük, hogy lakott-e láda. A képen a
tükörben erdei fülesbagoly tojásos fészekalja látszik – 2 fotó,
katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

Kihelyezés előtt a vércseládába is tegyünk fészekalapanyagot – 2 fotó, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán).

Az erdei fülesbagolynak szánt vércseláda épületre is kihelyezhető – 4 fotó,
katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Fára telepítéskor is használhatunk törzset ölelő, erős drót- vagy Hiltiszalag-rögzítést. Ennek hátránya, hogy sokszor nem kellően stabil, ráadásul akadályozza a fa növekedését, pontosabban a vastagodó törzs akár már egy év alatt is annyira megfeszítheti ezt, hogy az a költőláda sérülését, leszakadását eredményezheti (és a fa anyagába is belenőhet). Ezt úgy kerülhetjük el, ha a láda rögzítését évente fellazítjuk és átméretezve újrafeszítjük. Nagy számban, akár százával kihelyezett költőládák, ládatelepek (például a kék vércsék esetében) esetén ezt a munkát képtelenség elvégezni; ilyenkor kénytelenek vagyunk szegeléses rögzítést használni. Azok kedvéért, akik ezt a megoldást szeretnék alkalmazni, bemutatunk két alapvetően fontos fogást.

Szegeléskor a tartóléc alsó és felső részébe is fúrjunk elő három-három lyukat a
szegeknek, ezzel a megoldással elkerülhetjük a léc hosszirányú hasadását
(Fotó: Orbán Zoltán).

Annak érdekében, hogy a fa szabadon növekedhessen, kihelyezéskor a szegeket
csak félig üssük be. Így akár a láda élettartamára elegendő hossz marad, amit
a tözs vastagodása folyamosan beljebb húzhat a tartóléc megrongálása
nélkül (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Még néhány tanács

A mesterséges odúk telepítésekor örömteli lehetőség, hogy különböző odútípusok egymáshoz közel, akár egyetlen fára is kihelyezhetőek, hiszen egy-egy kiszáradó fába a különböző harkályfajok akár tucatnyi odút is készíthetnek. Ezekben azután egymás szomszédságában fészkelhet a mezei veréb, a széncinege, a seregély, a búbosbanka, a nyaktekercs és a szalakóta. Mi tehát ezeket a természetes harkályfákat utánozzuk a mesterséges fészkelőhelyek megfelelő, csoportos kihelyezésével, amibe az erdei fülesbaglyok eddig bemutatott eszközei is bevonhatóak.

Vércseláda erdei fülesbagolynak "D" típusú szalakótaodú közelébe kihelyezve a
fővárosban (Fotó: Orbán Zoltán).

 

A mesterséges odúkhoz hasonlóan az erdei fülesbaglyok fészkelőhelyeinek telepítésekor is érdemes arra törekedni, hogy ezek bejárata lehetőleg a keleti-déli tájolású legyen (legkevésbé északi), illetve a nyitott műfészkek is a fák naposabb oldalára kerüljenek, mert így védettebbek az elsősorban északi-északnyugati irányból érkező esőktől. A mérsékelt övi madárfiókák melegtűrő képessége jóval nagyobb az átázott tollazatú hidegtűrésnél.

 Ezért a fészkelést segítő eszközök keleti (az alsó "D"
odúnál) és a déli (a fenti vércseládánál) tájolás a jobb
(Fotó: Orbán Zoltán).

 

Végül, de nem utolsó sorban érdemes megemlíteni, hogy baglyok, így erdei fülesbagoly költését segítő eszközöket különösen érdemes egérvárak közelébe telepíteni, illetve ilyet a fészkelőhelyek környezetében kialakítani.

A cikkben bemutatott, demonstrációs céllal egyetlen kertbe kihelyezett
erdeifülesbagoly-fészkelőhelyeket több egérvártípus is vonzóbbá teszi
a baglyok számára. Ezen a képen a fa alatti, téglából épült, és
a jobb szélen látható kéreg- és rönkrakásból épült, ...

... itt pedig a kép jobb felén, az ablak alatti természetvédelmi farakás típusú
(Fotók: Orbán Zoltán).

 

Lehet-e árnyoldala a baglyok közelségének?

Azt sokan tudják, hogy a baglyok röpte – mivel éjjel aktív, ezért rendkívül jól halló zsákmányra vadásznak – teljesen zajtalan. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a baglyok némák. Az erdei fülesbagoly nászidőszakban például röptében tapsol, egyébként néma röptű szárnyait a teste alatt összecsapva kelt hangot. Udvarlási és kotlási időszakban nagyon jellegzetes az éjszakánként akár órákon át hallatott hívóhangja, a fiókák kirepülését követően pedig ez az eleségkérő "nyávogás". Amikor 5-6 fióka hallatja ezt a hangot egy-két héten át, éjszakáról éjszakára, napkeltétől napnyugtáig, az bizony zavaró lehet.

Mindezt csak azért említjük, mert az MME-hez minden évben érkeznek bejelentések éjszakai nyugalmat megzavaró bagolyzajongásról (azt kérve, hogy vigyük el a madarakat, ami természetesen nem kivitelezhető), ezért fontos, hogy a kérdés minden szóba jöhető vonatkozásáról tájékoztassuk a tisztelt érdeklődőket.

Akik belevágnak a dologba, azoknak jó "bagoly-barkácsolást" és néhány hét múlva beköltöző baglyokat kívánunk!

Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok könyvét (bolt >>), ...

... illetve a kimondottan az odúlakó madarak védelmével foglakozó
kiadványunkat (bolt >>).

 

Önt is várja a Madárbarát kert program!

A Madárbarát kert program a különböző lakó- és munkahelyi környezethez alkalmazkodó madárvédelmi módszertani gyűjtemény. A Madárbarát kert a családi házak, háztáji kiskertek, parkok és arborétumok; a Madárbarát óvoda és a Madárbarát iskola az oktatási intézmények; a Madárbarát panel a panelházak lakóinak, a Madárbarát munkahely az irodában dolgozók és munkáltatók alprograma.

A programban való részvételhez nincs szükség különösebb madártani ismeretre, jártasságra, a regisztrációt követően megküldött Madárbarát Kert Kalendárium és a honlap minden szükséges információt tartalmaz. A különböző madárvédelmi eszközök és téli madáreleség pedig a kertészeti és barkácsüzletek mellett az MME boltjában is beszerezhető.

Elegendő már egy-két madárodú, egy itatónak használt virágalátét, télen pedig egy kis etető a kertbe, az óvoda- és iskolaudvarba, ablakba, és máris élvezhetjük tollas barátaink közelségét. Ha pedig már ott vannak, a pedagógusokat és a szülőket a nevelésben, a gyerekeket és felnőtteket a kikapcsolódásban, a gazdálkodókat és a kiskert tulajdonosokat a kártevők távol tartásában segítik a madarak.

Az elismerő tábla megszerzésének feltétele, hogy a program résztvevője a regisztrációt követően legalább egy mesterséges madárodú kihelyezésével, itató folyamatos működtetésével és téli madáretetéssel végzett egy évnyi madárbarát kertészkedést követően a regisztrációs csomagban kapott jelentőlap beküldésével tájékoztassa az MME központi irodáját az általa végzett madárvédelmi munkáról. Az információk értékelését és elfogadását követően postai úton megküldjük a ház falára, ajtóra, kerítésre kihelyezhető elismerő táblát, mely hirdeti, hogy itt egy madárbarát lakik és tevékenykedik.

A Madárbarát kert program alprogramjainak külön elismerő táblája van, a képen a Madárbarát kerté és a Madárbarát panelé látható. Nagyításhoz katt a képekre (Fotók: Orbán Zoltán).

 

A Madárbarát kert programnak 2016-ban már 6.000 regisztrált tagja van országszerte, köztük ezernél is több óvoda és iskola. Legyen Ön is "hivatásos" madárbarát kertész, üdvözöljük a Madárbarát kert programban!

 

Az MME támogatása

Kérjük, ne felejtse, hogy az MME tagság mellett többféle támogatással és a személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásával is segítheti egyesületünk munkáját. Köszönjük!

A letölthető 1% nyilatkozat a képre kattintva érhető el.

 

Orbán Zoltán