A fiókák története 2015. május 21-én kezdődött, amikor a Nógrád megyei Dejtáron egy bekamerázott gólyafészekhez hosszú időn át nem érkezett meg a hím madár. A webkamerák adását rendszeresen figyelemmel kísérők tudták, hogy valami baj van, és többen is értesítették az egyesületet, tegyenek valamit a tojó és a tojások érdekében. Az MME és a Bükki Nemzeti Park szakemberei még aznap a helyszínre siettek és meg is találták a sérült hímet, egy közeli kertben. Befogását követően azonnal állatorvosi segítségre szorult, mert hatalmas seb éktelenkedett a mellkasán. A seb kitisztítása után a madár a Fővárosi Állat- és Növénykertbe került további ellátásra.

Jó kezekben a sérült szülő, az állatkerben szakszerű ellátást kapott (Fotó:Papp Ferenc)

A hím biztonságba helyezésével egy időben azon dolgoztunk, hogy darus kocsit szerezve a tojásokat kimentsük a fészekből, a tojó ugyanis egyedül képtelen felnevelni a fiókákat. A tojások a Börzsöny Alapítvány keltetőjébe kerültek, ahol kiderült, hogy mind a négy tojásban egészséges az embrió. A nagy riadalom és sok aggódás után 2015. május 27-én a negyedik tojásból is egészséges fióka bújt elő, ezzel a dejtári gólyamentés újabb szakasza zárult le.

Mind a négy tojásból egészséges fióka kelt ki (Fotó:MME archivum)

Időközben a Fővárosi Állat- és Növénykertből is folyamatosan érkeztek a jó hírek. Az öreg madár jobban lett, elkezdett önállóan enni. Ez jelentős előre lépés volt egy olyan egyednél, amely annyira ki volt száradva a nagy vérveszteségtől, hogy infúzióra szorult. Az már bizonyosnak látszik, hogy ha a hím teljesen fel is gyógyul, az idén nem lesz képes fajtársaival elvonulni, hiszen mellizmaiban olyan sérülés keletkezett, amely akadályozza a repülésben és amelynek regenerálódása hosszú időt vesz igénybe.

A gondos nevelésnek hála (fakanállal való kelepelés, napoztatás talicskával, vegyes étrend összeállítása) a fiókák is szépen gyarapodtak, és 4 hetes korukra adoptálhatóvá váltak. Az MME szakembereinek még nincs sok tapasztalata a fajon belüli adoptálás terén, de egy tavalyi eset – amikor Picurt és testvéreit sikeresen „örökbefogadták” idegen gólya szülők - bizakodásra adott okot.

Már elég nagyok ahhoz, hogy pótszülőkhöz kerüljenek (Fotó: MME archívum)

A Nógrád megyei Gólya Road Show alkalmával 2015. június 18-án két fiókát sikerült pótszülők fészkébe helyezni Szécsényben és Endrefalván, egy nappal később pedig a másik két fióka is otthonra talált Mohorán és Ipolyvecén. Olyan fészkeket kellett keresni, ahol maximum három fióka van és ahol a leendő mostohatestvérek fejlettségi szintje nagyjából megegyezik az adoptálandó fiókáéval.

A gólyamentésben az egyesület munkáját segítették a Budapest Voices tagjai, akik a 2015. június 12-ei koncertjükön a saját maguk készített termékek értékesítéséből befolyt összeget felajánlották az MME-nek. Az adomány fedezte az emelőkosaras jármű bérleti költségét, amivel a fiókákat a fészkekbe juttattuk. A kórus tagjai nem csak pénzadománnyal, hanem személyes jelenlétükkel is aktívan részt vettek a fiókamentésben, hiszen Gulyás Erika és Éry Dóri helyezte be a fiókát (Pehelyke, Csőrike) a pótszülők fészkébe.

Gyűlik az adomány a Budapest Voices bolhapiacán (Fotó: Budapest Voices)

Az együttes tagjai is aktívan részt vettek az akcióban (Fotó: Bodnár Katalin)

A sikertörténetek ellenére ne felejtsük el, hogy a természetvédők nem minden esetben tudnak és nem is céljuk beavatkozni a vadon élő állatok életébe. 
Minden évben számos madár fészekalja pusztult el a természetben különféle okok miatt, melynek nagy része természetes eredetű. Így van ez a fehér gólyák esetében is. Idén is sok fészekből történt tojáskidobás, fiókakidobás, vagy tűnt el az egyik-másik öreg madár a fészekből. 
A gólyák jórészt településeken belül fészkelnek, néhány fészek bekamerázásra került, így a lakosság figyelemmel kísérhetik életüket. Ez sokakban mély érzelmeket kelt és annyira beleélik magukat az eseményekbe, hogy a megfigyelt állatok szinte családtaggá válnak. Ilyen érzelmi töltettel nehéz reálisan látni a helyzetet, mit kell, mit lehet, és mikor kell ténylegesen beavatkozni a gólyák védelme érdekében.

A webkamera nem egy madárvédelmi berendezés, csupán egy megfigyelési eszköz, tehát nem az a célja, hogy mindenáron a sikeres költést biztosítsa. A közvetített kép – pl.: verekedés, kidobott tojás, kidobott fióka - még nem ok a beavatkozásra, ez a természet rendje és azt a célt szolgálja, hogy megfelelő minőségű szülőktől megfelelő utódok jöjjenek csak világra.

Ennek ellenére amennyiben az anyagi és emberi erőforrások lehetővé teszik, a szakemberek próbálnak segíteni a bajba jutott madarakon. Ez a dejtári akció is sikeresen zárult, most már a természeten és a pótszülőkön múlik a gólyafiókák további sorsa.