Fotó: Motkó Béla

Szaratov környéke a világ második leggazdagabb túzokélőhelye, a becslések szerint körülbelül 6000 - 7000 túzokkal. A madarak az ugaron, parlagon hagyott földeken, gabonavetésekben, és gyepekben fészkelnek, így elsősorban az ugarművelés, és a parlagfeltörés, valamint az ezeket követő munkák veszélyeztetik a fészekaljakat.

Fotó: Motkó Béla

Fészekmentés

Azokból a fészkekből, amelyeket még idejében megtalálnak, kiveszik a tojásokat, és a brit támogatásból felfejlesztett diakovkai túzokvédelmi központba szállítják. A keltetőgépben kelt csibék innen az angliai Salisburybe kerülnek, ahol a brit természetvédők megpróbálják újjáéleszteni az 1832-ben kihalt szigetországi túzokpopulációt.

"Az erőgépek elől megmentett csibék száma a teljes állományhoz képest elenyésző, néhány tucat csupán. Az, hogy ezeket nem a helyszínen engedik szabadon, nemigen befolyásolja az ottani populációt." – mondta Motkó Béla a LIFE Túzokvédelmi Program munkatársa. Mivel a mentett madarak visszatelepítésének Szaratovban még nincsenek meg a szakmai feltételei, jelenleg a csibék legjobb ”hasznosítása” az angliai visszatelepítési program.

Védelmi módszerek

Az eltelt másfél évtized alatt, amióta a Madártani Egyesület fajvédelmi program keretében foglalkozik a túzok megőrzésével, a hazai szakemberek számos olyan módszert és eljárást fejlesztettek ki, amelyek külföldön is jól hasznosíthatók. Itthon fontos része a túzokvédelmi munkának, hogy a természetvédelmi szakemberek jó kapcsolatot építsenek ki a gazdálkodókkal, tájékoztassák, és rávegyék őket az együttműködésre. A gazdák ugyanis sokat tehetnek a faj megmentésért már csupán azzal is, ha értesítik a természetvédelmi szakembereket, amikor fészket találnak, vagy védőzónát hagynak körülötte aratáskor, tárcsázáskor. Bár ez utóbbi, Oroszországban kicsit nehézkes, mert a hatalmas táblákon, a mieinkhez képest óriási erőgépekkel, sokkal szélesebb tárcsákkal, boronákkal dolgoznak, amelyekkel nem lehet gyorsan fordulni, és nemigen tudnak körbemanőverezni egy fészket.

Fotó: Motkó Béla

Mobiltelefon a traktorosoknak

Szaratovban, a hazánkban már klasszikusnak számító fészekmentő eljárásokat, mint amilyen a védőzóna meghagyása, a fészekaljak álcázása, vagy a valódi tojások fatojásra való kicserélése, korábban nem alkalmazták.

Idén azonban az egyik legjelentősebb túzok fészkelőhelyen már mobiltelefonokat osztottak ki a traktorosoknak, hogy mielőbb bejelenthessék, ha a munkálatok során fészket találtak.

A munkagépeket itt is előszeretettel követik a vetési- és dolmányos varjak, valamint más fészekrablók, ezért az MME szakemberei külön felhívták orosz kollégáik figyelmét arra, hogy a fészek álcázásával – ez csupán annyi, hogy fél marék füvet dobnak a tojásokra – jelentősen csökkenthetik az általuk okozott veszteséget.

Fotó: Motkó Béla

A szaratovi túzokállomány a többi Európában élő túzoktól eltérően vonuló. Szaratov környékén ősszel csapatokba állnak, és nyugat - dél-nyugat felé, a Krím félszigetre vonulnak. Az MME és a LIFE Túzokvédelmi Program munkatársai ősszel utaznak újra Szaratovba, hogy segítsenek a védelmi program alapját képező állományfelmérésben.

Túzok Nagy-Britanniában

A túzok 1832-ben pusztult ki a szigetországból, akkoriban főleg a trófeavadászat okozta vesztét. A brit Great Bustard Group (GBG) 2003-ban indította el túzok-visszatelepítési programját, melynek keretében Oroszországból hozatott túzokcsibék segítségével próbálják újra meghonosítani a fajt az angliai Salisbury síkon. Tavaly 33 madarat engedtek szabadon a területen.